Szlovákia jó eséllyel teljesíti a jövőre tervezett euróövezeti csatlakozás összes nominális feltételét, de ha a brüsszeli bizottság és az euróövezeti jegybank (EKB) az inflációs előírás teljesítésének fenntarthatóságát is vizsgálni fogja, akár egyharmadoshoz közelítő esélye is lehet a szlovák belépés elutasításának.
Ez áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében, amely szerint a többi térségbeli ország szempontjából is döntő lesz a szlovák csatlakozási kérelem sorsa.
A BNP Paribas befektetési csoport – amely a londoni elemzői közösségben nem elsőként hívja fel a figyelmet a 2009-es szlovák eurócsatlakozási kilátás kockázataira – átfogó elemzésében azt írta: az EKB már 2007 közepén aggályainak adott hangot a szlovákiai dezinflációs folyamat tartósságával kapcsolatban, utalva arra, hogy az ügy napirendre kerülhet a tavaszi döntés előtt.
Az elemzés szerint Litvánia és Szlovénia esete meglehetősen erősen alátámasztja a tartós dezinfláció kérdésének felvetését. Litvánia csatlakozását 2006-ban azután utasították el, hogy az ország mindössze 0,1 százalékponttal túllépte az akkori inflációs referenciaszintet, Szlovéniát viszont 2007-ben felvették az euróövezetbe. Litvániában azonban tavaly év végén a 12 havi infláció már 8,0 százalék felett járt, és Szlovéniában is 6,0 százalékhoz közelített – áll a BNP Paribas elemzésében.
Ezek után az az üzenet, amelyet az euróövezeti döntéshozók Szlovákia ügyében megfogalmaznak, döntő fontosságú lesz Lengyelország és Magyarország számára is. Ha Szlovákiát a fenntarthatósági aggályok ellenére felveszik, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e, a ház szerint “másodlagos jelentőségűvé” válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében.
Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája – vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási ütem – a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a “központi” eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció. A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik, jegyzi meg az elemzés.
Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, áll a BNP Paribas elemzésében.
A ház központi forgatókönyve továbbra is az, hogy Szlovákiát végül fel fogják venni jövőre az euróövezetbe, de az elemzés szerint a cég szakértői 30 százalékos esélyt adnak arra, hogy Brüsszel és az EKB elutasítja a szlovák csatlakozást.
Az utóbbi időben nem ez az első olyan londoni elemzés, amely szerint az előírások teljesítésével kapcsolatos fenntarthatósági kételyek miatt kérdőjeles a 2009-es szlovák eurócsatlakozás.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege már tavaly év végén azt írta: érzékelhetően erősödtek azok a hangok az EU-intézményekben, amelyek Szlovákia elutasítását szorgalmazzák. A ház szerint Litvánia euróövezeti csatlakozását 2006-ban nem csupán az inflációs referenciaszint minimális túllépése miatt utasították el, hanem az infláció alacsonyan tartásával kapcsolatos aggodalmak miatt is.
Annakidején az uniós döntést heves bírálatok érték, azóta azonban Litvánia éves inflációs üteme erőteljesen alátámasztja az EU-bizottság és az euróövezeti jegybank azon érvelését, hogy nem csupán a feltételek pillanatnyi teljesítése, hanem annak fenntarthatósága is számít, állt a JP Morgan néhány héttel ezelőtti elemzésében.
Ez a cég is alapeseti forgatókönyvének tartja még ugyan a 2009-es szlovák euróövezeti csatlakozást, de – csakúgy, mint most a BNP Paribas – szintén 30 százalék esélyt adott elemzésében arra, hogy Szlovákiát jövőre nem fogják felvenni a valutaunióba.
A Goldman Sachs nemzetközi pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által nemrégiben kiadott térségi elemzésben is azt állt a szlovák euróövezeti csatlakozási esélyekről, hogy jóllehet Szlovákia a csatlakozási kérelem elbírálásának idejére – 2008 tavaszára – valószínűleg teljesíti az inflációs előírást, az inflációs nyomás azonban erősödik, és megvan annak a kockázata, hogy az euróövezeti jegybank és az EU-bizottság nem fenntarthatónak fogja minősíteni az alacsony szlovák inflációt.
A GS már egy korábbi, a kelet-európai EU-tagállamok euróövezeti kilátásairól kiadott londoni jelentésében is azt írta: az euróövezeti jegybank valószínűleg sokkal szigorúbban fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert az új EU-tagországok esetében, mint az alapító tagok felvétele idején.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő nemrég Londonban kiadott éves térségi konvergencia jelentése szerint is kockázatok terhelik az inflációs kritérium szlovákiai teljesíthetőségét, különösen akkor, ha az uniós hatóságok “keményen” értelmezik a dezinflációs teljesítmény fenntarthatóságát. A Fitch szerint a térség egészének csatlakozási kilátása szempontjából meghatározó lesz, hogy az EU-hatóságok miképp bánnak Szlovákiával. A hitelminősítő úgy tartja azonban, hogy Szlovákia felvétele után mindenképpen lesz egy hároméves szünet a következő csatlakozásokig.
MTI
