A Nemzeti Emlékezet Intézetének levéltára ne kerüljön zár alá – így vélekedett Gál Zsolt politológus a Pátria rádióban. — A nyilvánosság a legjobb őre annak, hogy az iratokkal ne lehessen visszaélni. A történészek és a kutatók viszont olyan adatokat hozhatnak nyilvánosságra, amelyek kompromittálhatják a kisebb koalíciós pártok politikusait – mondja a politológus, aki szerint most már a legnagyobb kormánypárton múlik, mi lesz az intézettel. Gál Zsolt úgy véli, ha a sajtót és a médiát izgatja a titkosszolgálati iratok tartalma, akkor ez azt jelzi, hogy a közvéleményt is érdekli a kérdés. Most Ján Slota múltja miatt vált sürgőssé az iratok zárolása, mert sokat ronthat a pártok megítélésén, ha ilyen tények derülnek ki. Az csak a kisebbik probléma Gál Zsolt szerint, ha a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz vagy a katonai hírszerzés levéltárába kerülnek az iratok, s ott ismét a titkosszolgálati munka eszközévé válnak, a nagyobb gondot az jelenti, hogy manipulálni lehet majd az aktákkal. „Ezekkel a posztkommunista országok mindegyikében manipuláltak korábban. Térségünk minden országában, a rendszerváltás idején és alatt sok iratot tüntettek el a titkosszolgálatok – mondta Gál –, elsősorban azokat, amelyek a saját munkájukra és személyi állományukra vonatkoztak.” Ilyen értelemben megérti Rafael Rafajt, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetőjét, aki kifogásolja, hogy az Intézet csak úgymond az államrendőrség áldozatait hozza hírbe, miközben az igazi bűnösökről hallgat. A megoldást azonban nem abban látja, hogy a meglévő iratokat is eltüntessék. Gál Zsolt szerint a politika szereplőinek inkább arra kellene törekedniük, hogy az Štb-ére és a kommunista párt illetékes szakosztályának – az Štb közvetlen irányító szervének – tevékenységére vonatkozó dokumentumokat is előkerítse.
PÁTRIA, ngyr
