Belgium május elsejétől nem, de a közeljövőben feltehetően megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Ausztria és Németország várhatóan a végsőkig fenntartja a korlátozásokat, míg Dániában és Franciaországban még egyeztetnek a kérdésről. Jelenleg a „régi” tizenötökből öt tagállam (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Németország) tart még fenn valamilyen korlátozást a kelet-európai országok munkavállalóival szemben. A munkaerőpiaci nyitás kérdése azonban most ismét előtérbe került, hiszen a meglévő korlátozásoknak a derogációs időszak utolsó két évére történő fenntartását a Bizottság csak indokolt esetben engedélyezi. „Amennyiben az említett tagállamok 2009-től továbbra sem kívánják megnyitni munkaerőpiacaikat, ezt megfelelő indokokkal kell alátámasztaniuk” – mondta Katharina von Schnurbein, a Bizottság szóvivője.
Az ötök közül Belgium lehet a következő, amely teljes egészében megnyitja munkaerőpiacát. A belga Bevándorlási és Menekültügyi Minisztérium szóvivője szerint erre azonban legkorábban a koalíciós viták lezártát követően, július vagy szeptember elején kerülhet sor. A flamand liberális párt a nyitás mellett érvel, míg a vallon szociáldemokraták továbbra is fenn kívánják tartani a korlátozásokat, elsősorban a tartományukban tapasztalható magas munkanélküliség miatt.
Dániában és Franciaországban egyelőre szintén nem született döntés arról, hogy a meglévő korlátozásokat továbbra is fenn kívánják-e tartani. Párizs jelenleg 150 szakma esetében engedélyezi a szabad munkavállalást, melyet az év végén részletekbe menően felülvizsgál, és szakterületenként dönt, hogy módosít-e az aktuális szabályozáson. A dán kormány jövőre dönt arról, hogy eltörli-e a korlátozásokat a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai tagállam állampolgáraival szemben. Bizakodásra ad okot, hogy jelenleg Dániában az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (3,1 százalék).
Sajtóértesülések szerint Ausztria és Németország várhatóan továbbra is fenn kívánja tartani a meglévő korlátozásokat. Mindkét tagállam a belső munkaerőpiaci helyzet alakulásától teszi függővé a nyitást. Németország esetében jelenleg is koalíciós egyeztetések zajlanak a feloldással kapcsolatban, a Munkaügyi Minisztérium szóvivője szerint a tárgyalások afelé mutatnak, hogy marad a korlátozás, lévén a német munkanélküliség változatlanul elég magas az országban (átlagban 7,3 százalék körüli.)
Bár Ausztria az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával büszkélkedhet (4,1 százalékkal), az osztrák kormány egyelőre csak a képzett munkaerő fogadását helyezte kilátásba. A német nyelvű országok korábban tettek már engedményeket, melyek hasonlóan, első sorban a magasan képzett, diplomás kelet-európai szakemberek elhelyezkedését könnyítették meg.
Eközben egy az Egyesült Királyságban készült felmérés – az Egyesült Királyság volt az egyike azon három országnak, mely 2004-ben teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt – arra hívta fel a figyelmet, hogy a keleti munkaerő helyi foglalkoztatása meglehetősen időleges. A kutatás eredményei alapján ugyanis a négy évvel ezelőtti bővítés óta az országba érkezett 1 millió munkavállaló csaknem fele már hazatért szülőhazájába.
EUvonal
