Tavaly jelentősen csökkent a szomszédos országokból Magyarországra érkező -többnyire magyar nemzetiségű – munkavállalók száma. Szlovákiából 5 ezerrel, Romániából 13 ezerrel jöttek kevesebben, mint egy évvel korábban. A szlovák és a román gazdaság látványos fejlődése egyre több felvidéki és erdélyi magyart otthon tart. Ukrajnából és Szerbiából azonban nem esett vissza az érdeklődés. Igaz, nekik nehezebb is bejutni a magyar álláspiacra. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy a szomszédos országokból mennyi magyar nemzetiségű munkavállaló érkezik Magyarországra, ugyanis állampolgárság és nem nemzetiség alapján történik a nyilvántartás. Az elsöprő többség azonban a tapasztalatok alapján magyar anyanyelvű. Az utóbbi években fordulat állt be a munkaerő-áramlásban. A román és a szlovák gazdaság növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökkent a Felvidékről és Erdélyből érkező munkavállalók száma. Míg 2004-ben Romániából 42 ezren, 2006-ban 33 ezren érkeztek, addig tavaly már csak 20 ezren. Szlovákia esetében pedig 5 ezer fős visszaesést regisztráltak egyetlen év alatt. Nem lanyhul jelentősen az érdeklődés Ukrajna és Szerbia irányából, igaz a 8 illetve 2 ezres dolgozói létszám nem számít jelentősnek.
Főleg fizikai munkakörökbe jönnek
A visszaesést az általunk megkérdezett fejvadászok is megerősítették. Azt azonban hangsúlyozzák, nem állt le a folyamat. Sok vajdasági, erdélyi és felvidéki álláskereső önéletrajza fordul meg a kezükben. Ennek oka, hogy a romániai, a szerbiai és főként az ukrajnai bérek még mindig jelentősen elmaradnak a magyarországiaktól. Ukrajnában az átlagbér 56 ezer, Romániában 75 ezer, Szerbiában pedig 90 ezer forintnak megfelelő helyi valuta, míg Magyarországon 196 ezer forint.
Az Állami Foglalkozatási Szolgálat adatai szerint a külföldi alkalmazottak döntő többsége (80-90 százalékuk) fizikai munkakörben helyezkedett el, a dolgozók kőművesként, konyhai kisegítőként, segédmunkásként, gépkezelőként vállaltak munkát, illetve sokan találtak állásra különböző elektronikai és autóipari cégeknél, ahol a gyártósor mellett alkatrészeket szerelnek össze. A szellemi foglalkozások közül népszerűek az orvosi, az informatikus, az ápolónői, a mérnöki, és ügyintézői pozíciók.
A hatályos szabályok szerint hazánkban a legkönnyebben a Szlovákiából érkezettel helyezkedhetnek el. Az ország 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz, Magyarország pedig semmilyen korlátozást nem vezetett be az országból érkező munkavállalókkal szemben. A foglalkoztatásnak egyetlen kitétele van: az alkalmazást be kell jelenteni az illetékes munkaügyi központnál. A magyaroknak tehát nincs más dolguk, mint állást keresni, jelentkezni a pozícióra, és ha megfeleltek, már dolgozhatnak is.
Jelentős könnyítések a romániaiaknak
Másként van ez az erdélyiek esetében. Bár Románia is az Európai Unió tagja, hazánk viszont bizonyos mértékig korlátozza az országból érkező dolgozók munkavállalását. Szabadon jelenleg a szakképzett – alapfokú, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel, valamint szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők – vállalhatnak munkát. A szakképzetlen dolgozóknak viszont továbbra is szükséges a munkavállalási engedély, ám számukra is vannak könnyítések. Ha például a hiányszakmák valamelyikére jelentkeznek, vagyis konyhai kisegítőként, hordárként, segédmunkásként, kézi anyagmozgatóként, vagy házvezetőnőként akarnak elhelyezkedni, akkor automatikusan, a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kapják meg az engedélyt. Nincs ez másként a szezonális munkákkal sem, az illetékesek ez esetben is eltekintenek a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatától.
Vajdaság, Kárpátalja: csak engedéllyel
Nehezebb a vajdasági és a kárpátaljai magyarok munkavállalása. Ők csak munkavállalási engedéllyel a birtokukban dolgozhatnak Magyarországon. „Első lépéseként a munkáltatónak be kell nyújtani munkaerő-igényét az illetékes munkaügyi kirendeltségen. Ezt követően megnézik, van-e magyar jelentkező az adott pozícióra. Ha nincs, akkor a foglalkoztató benyújthatja kérelmét a külföldi munkavállaló foglalkoztatására. Ha az illetékesek minden iratot (szakképzettséget igazoló irat, egészségügyi alkalmasságról szóló igazolás) rendben találnak, akkor a dolgozó megkapja a munkavállalási engedélyt” – magyarázza Molnárné Dr. Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi főosztályvezetője.
Már a fordításnál problémák
Leírva egyszerűnek tűnik, ám a gyakorlatban már jóval nehezebb a munkaszerzés, főleg, ha híján van információnak az álláskereső. Tóth Magdolna öt évvel ezelőtt érkezett Ukrajnából Magyarországra. Kint szülésznőként végzett, ám munkalehetőségek hiányában úgy döntött, megpróbál Magyarországon elhelyezkedni. Álláskeresése sikerrel járt, az egyik budapesti kórház úgy döntött, alkalmazza ápolónőként. „Az első probléma a fordításokból adódott. Az illetékesek ugyanis csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által elkészített anyagokat fogadják el. Én viszont nem ott, hanem Ukrajnában fordíttattam le a diplomámat, az érettségimet, a születési bizonyítványomat, és az erkölcsi bizonyítványomat is. Tehát ezt újra meg kellett csináltatni. Nem árt utánanézni emellett annak is, hogy a kint megszerzett diploma mit ér a hazai munkaerőpiacon. Én például Ukrajnában felsőfokú végzettségűnek számítok, Magyarországon viszont a diplomám az érettségivel egyenértékű. Vagyis csak az alacsonyabb jövedelemkategóriába tudtak besorolni. Ugyanakkor még így is sokkal többet kerestem, mint Ukrajnában” – mondta el.
A külföldön megszerzett oklevelek, diplomák elismerését és honosítását a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ végzi, és a dolgozók ennél a szervezetnél tájékozódhatnak arról: kinti végzettségük Magyarországon mennyit ér.
Kérdés, hogy a munkáltatóknak mennyire van energiája munkavállalási engedélyt igényelni. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek szerint érezhetően hátrányban vannak az Ukrajnából, Szerbiából pályázó magyarok. A cégek inkább vesznek fel egy olyan dolgozót, akinek nincs szüksége munkavállalási engedélyre.
jobpilot
