Nem lehet olyan tudományos igényű stratégiai tervezés Magyarországon, amelynek kidolgozásába nem vonják bele a határon túli magyar szervezeteket- mondta Glatz Ferenc. Az akadémikus erről egy zártkörű, szakmai egyeztetésen beszélt, amelyre meghívták több határon túli magyar párt vezetőjét is.
Környezetvédelem, vízgazdálkodás, infrastruktúra, oktatáspolitika. Egyebek mellett ezeken a területeken keresték a közös együttműködés lehetőségét szakemberek, akadémikusok és határon túli magyar pártok vezetői. Glazt Ferenc szerint eddig nem volt példa arra, hogy a stratégiai tervezésbe bevonják a határon túli magyar pártok vezetőit is.
Glatz Ferenc akadémikus a Híradóban elmondta, hogy reméli, szeptemberre felállnak azok a szakmai bizottságok, amelyek különböző kérdéskörökben: oktatáspolitikában, hagyományőrzésben, út elérhetőség kérdésében, internet, szélessávú internet, regionális elhelyezésében dolgoznak ki terveket.
Berényi József, az MKP elnökhelyettese azt mondta, ezek nem feltétlenül rögtön kisebbségpolitikai célkitűzések, hiszen például a környezetvédelkem érinti a térség összes lakóját, a határon túli magyarokat is. A közlekedési infrastruktúra érinti szintén a magyarokat is.
A tanácskozás nem titkolt célja volt az is- mondta el Híradónknak az RMDSZ elnöke-, hogy a határon túli magyarság kérdését kiemelje a magyarországi pártpolitikai csatározások közül. Markó Béla azt mondta: nem állhat szemben egymással az etnikai és a regionális politizálás.Az RMDSZ elnöke szerint pontosan az etnikai identitás megőrzése miatt fontos a régiófejlesztés és regionális politika sem lehetséges, hogyha az etnikai jellegzetességeket visszaszorítjuk.
Pásztor István, a VMSZ elnöke szerint a cél az is, hogy megtalálják, hogyan lehetne elérni azt, hogy a határon túli magyar közösségek előnyt élvezzenek abból a helyzetből, amiben most már több, mint 80 éve élnek, és amit mindig hátrányként éltek meg.
A találkozó résztvevői azt tervezik, augusztusban tovább folytatják az egyeztetést.
Duna TV
