A Zóna (zona.hu) Szép Rudolfot, Párkány alpolgármesterét kérdezte meg, mert a városban őrizetbe vettek egy csoport trianonozó, nacionalista és fasiszta jelszavakat kiabáló magyar fiatalt. A randalírozók a szemközti Esztergomból, egy magyar nemzeti mozgalom táborából ruccantak át.
– Mennyire gyakoriak az ehhez hasonló események Párkányban vagy a környéken?
– Nem gyakoriak.

– Ez létező probléma, vagy csak a sajtó fújja föl?
– Annyira létezik, mint néhány tű a szénakazalban: ha rátalálunk, mutogatjuk. Természetesen van valamiféle nosztalgikus, történelmi visszagondolás minden kisebbségi magyar fejében, de ettől nem kell félni. Inkább beszélni róla. Ezekkel a fiatalokkal is az a baj, hogy nem tudják, valójában miről szól ez az egész. Pont azt kéne tudatosítani bennük, hogy a nyitott határok, egymás megismerésének a lehetősége, a más országban való tanulás lehetősége nem volt mindig adott.

– Hogy fogadnak a szlovákiai magyarok egy ilyen „trianonozást”? Örülnek a „támogatásnak”, vagy a pokolba kívánják már ezt a témát?
– Ezt a témát mindenki unja, és senki sem szereti. Az én baráti körömben Prágában, Zsolnán és Budapesten dolgozók is vannak, mind több nyelvet beszélnek: őket nem érdekli már ez a téma, mindenki tisztán lát.

– Van még létjogosultsága az egykori visszacsatolási óhajoknak most, hogy megnyíltak a határok?
– Én azt látom, hogy beindult az átjárás a két ország között: pozsonyiak kezdenek házakat, lakásokat vásárolni a túloldalon, magyar állampolgárok Párkány környékén vesznek ingatlant. Jobban megismerik egymást az emberek, megtanulnak néhány dolgot egymástól, közelebb kerülnek. Például egy ilyen hír hallatán már kevesen háborodnak fel, mert a mindennapi életükben sokkal több a pozitív tapasztalat.

– De a tegnapi szlovákiai magyar résztvevők miatt az feltételezhető, hogy a nacionalizmusnak ott is megvan a háttere.
– Persze, Szlovákiában is van két ilyen szervezet, de nem a magyar nemzetiségeknél. Párkány térségében pedig egyáltalán nem jellemző. A szélsőségesek általában olyan közegből jönnek, ahol tisztán az egyik nemzet van jelen. A kevert lakosságban, ahol napi kapcsolatban vannak egymással a nemzetiségek, ott ezzel nincs gond.