Tőkés Lászlót és kíséretét hétvégén vendégül látta a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház vezetősége. Ennyi csak a történet, ám bizonyos szlovákiai magyar körök ismételten esélyt láttak arra, hogy „betartsanak” az MKP-nak… Tőkés Lászlót és kíséretét szombaton és vasárnap vendégül látta a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház vezetősége. Tőkés kérésére Csáky Pállal is létrejött egy informális találkozó, amelyen elemezték a szlovákiai és a romániai történéseket, s amelyen Tőkés megkérte Csákyt, tudna-e közvetíteni közötte és Markó Béla között a küszöbön álló romániai parlamenti választások előtti együttműködés megkötése céljából..
A sajtótájékoztatón Tőkés megismételte, hogy kérdést intézett Csáky felé, átértékelte-e már a szlovákiai magyar párt részvételi szándékát a Kárpát-medencei Autonómiatanácsban. Csáky azt válaszolta, hogy az MKP elnöksége erről még nem tárgyalt. Csáky ugyanekkor elmondta, hogy már a második Dzurinda-kormány programnyilatkozatában szerepelt egy politikai kötelezettségvállalás, amely szerint ki kell dolgozni Szlovákiában is a kisebbségekről szóló törvényt. Ez meg is történt, a dokumentum tartalmazza a Kisebbségi Hivatal létrehozatalát csakúgy, mint a kisebbségi kultúrák finanszírozásának feltételeit. Az egész rendszer a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Kormánytanácsa égisze alatt működne, ahová a jelenlegi módszertől eltérően nem delegálnák, hanem választanák képviselőiket az egyes kisebbségi közösségek. A törvénytervezetről 2004-2005 háromszor tárgyalt a koalíciós tanács, ám a felek nem tudtak megegyezni.
Ennyi a történet. Bizonyos szlovákiai magyar körök azonban esélyt láttak benne, hogy „betartsanak” az MKP-nak és annak elnökének. Például az egyik kétnyelvű (magyar és szlovák) hírportál – amely impressziumában büszkén hirdeti, hogy a kormány (pontosabban a kulturális minisztérium) támogatásával működik – riadóztatja olvasóit: baj van, kisebbségi parlament a láthatáron, ahol esetleg választott képviselők ülnek! (Magyarországon közel húsz éve működik ilyen rendszer!) Mondhatnánk, ne csodálkozzunk, mint ahogy kutyából nem lesz szalonna, úgy a kommunista mundér is csak rajta maradt az elvtársakon. Bugár Béla is beszáll a játékba, nem emlékszik arra a dokumentumra, ami a kisebbségekről szóló törvény néven a kormányhivatal hivatalos dokumentuma, s amelyről a koalíciós tanács háromszor tárgyalt – mondja, megerősítve ezzel azokat a híreszteléseket, amelyek szerint már akkor is csak a pénz és a biznisz érdekelte őt. A kérdést provokatív módon felturbózza a Sme című napilap, amelynek szerkesztője konzekvensen az autonómia kifejezést használja annak ellenére, hogy sem Csáky, sem az MKP többi politikusa nem használja ezt a kifejezést.
Következik még Fico és Slota, majd netán az MKP politikusai, akik esetleg elhatárolódnak majd a párt programjától, amelyben szerepel a kulturális és oktatásügyi önkormányzatról szóló törvény elkészítésének és elfogadtatásának gondolata.
Az ember pedig csak ámul: ez az az EU-tagország, amelyre oly büszke a szlovákiai magyarok állítólag 70 százaléka? Szabad itt találkozni az Európai Parlament képviselőjével, s vele eszmét cserélni a szlovákiai magyar kultúra és oktatásügy megoldatlan problémáiról?
Vagy az a perspektívánk, hogy mindenről kussolni fogunk?
(ON-AZ)
