Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a hét végén Dunaszerdahelyen, a III. Felvidéki-Partiumi Találkozó keretében informális megbeszélést folytatott egymással. Fontos részét képezte a két politikus megbeszélésének az autonómia kérdése.
Tőkés László a találkozóval kapcsolatban elmondta: „Szervezeti szinten a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács keretében keressük a kapcsolatok erősítését, építését, amely szervezetnek megfigyelő tagja a Magyar Koalíció Pártja. Szeretnénk, hogy ha a párt rendes tagjává válna a KMAT- nak”. Csáky erre a felvetésre azzal válaszolt, hogy a pártnak mérlegelnie kell választóinak akaratát és az országban uralkodó viszonyokat, valamint a politikai légkört is.
Fontos részét képezte a megbeszélésnek az autonómia kérdése. Tőkés ezzel kapcsolatban elmondta: „Számunkra nagyon meggyőző volt és több információt szereztünk arról, hogy miképpen képzeli el az MKP a kulturális, oktatási és önkormányzati rendszerét és milyen felfogása van a területi autonómiáról. Ezek az elképzelések jól kiegészítik az erdélyi többszinti magyar közösségi kollektív jogokon alapuló autonómia irányába mutató elképzeléseket. Szeretnénk, hogy ha a határon túli nemzetrészekkel szorosabbra tudnánk fűzni a kapcsolatot a közös politikai, társadalmi, nemzeti, közösségi tervezés szempontjából.
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a következőket nyilatkozta a Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselővel való közel egyórás megbeszélését követően: „Tisztáztuk egymás között, hogy mit értünk az autonómia fogalmak alatt. Tájékoztattam a vendégeket arról, hogy még amikor kormányon volt az MKP, kidolgoztunk egy törvénytervezetet a kulturális, oktatási és önkormányzati formák megvalósításáról. Beszéltem a többi dokumentumról is, amelyet a párt kidolgozott, illetőleg amelyeket már elfogadtunk az elmúlt időszakban. Ez a téma az önkormányzatiság kiteljesítése akár területi vagy kulturális szempontból.”

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e a szlovákiai politikai pártok támadásától, ha kiderül, hogy egy erdélyi magyar és egy szlovákiai magyar politikus az autonómia kérdéséről tárgyal egymással, Csáky a következőket válaszolta: „Az autonómia a demokratikus rendezési formák egyik legitim eleme. Az Európai Unió majdnem minden országában léteznek autonómia-formák. Szlovákiában is több autonómia-forma létezik. Az egyetemeknek, szakszervezeteknek, egyházaknak törvény garantálja az autonómiát, tehát azt, hogy a belső dolgaikban önmaguk rendelkeznek és nem szólhat bele az államhatalom. Én úgy gondolom, hogy az egy félreértés, ha bárki ezzzel a fogalommal szemben elhamarkodott vagy nem igazán megalapozott kritikát fogalmaz meg. Az, hogy primitív emberek mit fognak mondani, azt engem nem érdekel, gondolom Tőkés Lászlót sem. Elsősorban a saját választóinkat és nemzettestvéreinket képviseljük és számukra kell megoldást találnunk. Az a törvénytervezet, amelyet majd eljuttatok Tőkés Lászlónak, azt még miniszterelnök-helyettesként tárcaközi egyeztetésre bocsátottam. Akkor sajnos csupán egyetlenegy nem magyar tagja volt a szlovák kormánynak, egy kereszténydemokrata miniszter, aki megengedően nyilatkozott erről. A többi azonban elutasította azt és végül nem lett belőle semmi. De ez szintén egy legitim kezdeményzés volt és az akkori kormányprogram is tartalmazta, hogy egy ilyen dokumentumot kidolgozunk. Nem hiszem, hogy bárkinek idegeskedni kellene emiatt. Transzparens módon cselekszünk. Azt amit egymással megbeszéltünk, tudjuk is képviselni a nyilvánosság előtt”.
Csáky még elmondta azt is, hogy a Fórum Intézet az autonómia kérdésére vonatkozó legutóbbi felmérése szerint a szlovákiai magyarok csak elenyésző hányada tartja fontosnak ezt a formát. „Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy mi lehet ennek a hátterében, miért elutasítóak az autonómiát illetően” – nyilatkozta Csáky.

Tőkés erre úgy reagált, hogy Romániában is végeztek felmérést, amely hasonló eredménnyel zárult. Amikor viszont az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács saját felmérést végzett az autonómiával kapcsolatban, akkor kiderült, hogy a megkérdezettek 99,9 százaléka támogatta azt.
Az MKP elnöke elmondta, hogy ők is tervezik azt, hogy elkészítik a saját felmérésüket az autonómia kérdésére vontakozóan.

Felvidék Ma, sk