Határon túli magyar fiatalok immár hagyományosan együtt emlékeztek az 1956-os forradalomra Budapesten, a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis ifjúsági találkozón, melyet történelmi versennyel is összekötöttek a szervezők.
Október 21-én találkoztak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek vezetői, hogy közösen emlékezzenek meg az 1956-os forradalmárokról és kivívott érdemeikről.
Az esti ismerkedés után másnap, október 22-én délelőtt a résztvevők megnézték a Szabadság tér 56 című filmet, mely a forradalmi eseményeket dolgozta fel.
A délután folyamán a Műszaki Egyetemen megkezdődött az ünnepi megemlékezés, a megemlékezésen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök is. Sólyom László beszédének vezérfonala a közös visszaemlékezés és közös ünneplés üzenete volt.
A műegyetemi ünnepségen Zachar Pál, a pozsonyi Diákhálózat elnöke mondta el a fiatalok üzenetét, melynek a szabadság és az összetartozás voltak a fő gondolatai. “Ötvenkjét évvel ezelőtt éppen itt gyülekeztek azok, akik később a Duna parton végigvonulva a Bem téren tárták nyilvánosság elé forradalmi követeléseiket.
Ma, 2008. október 22-én ismét eljöttünk ide a Műegyetemre, hogy lerójuk tiszteletünket, emlékezzünk és tanuljunk azoktól, akik 1956-ban megcselekedték azt, amit a haza megkövetelt. Fontos, hogy megértsük ennek az ünnepségnek az üzenetét.
Mint azt a történelmünk folyamán oly sokszor megtapasztaltuk, nem mindig tudunk egységesen fellépni közös céljaink mellett. Manapság bizonytalan politikai helyzetre, nem létező határokra és régi sérelmekre hivatkozva lépünk hátra az együttműködéstől.
De nem! Nem szabad hagyni, hogy a körülmények befolyásoljanak, nem szabad hagyni, hogy az emberi tudatlanság felülkerekedjen a józan észen, nem szabad hagyni, hogy a kettőskereszt árnyékából gyalázzák azokat, akikre büszkék vagyunk, nem szabad hagyni, hogy a mi nemtörődömségünk miatt hiúsuljon meg az összefogás. 1956-ban egy forradalomban mutatkozott meg ez az összefogás.
Ma, 2008-ban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nincs szükségünk forradalomra. Felemelő érzés látni ezt a tömeget és tudni, hogy azzal, hogy ide eljöttünk tudatosítjuk a felelősségünket egymás iránt, és tisztában vagyunk azzal, hogy a megálmodott jövőt csak közös akarattal és cselekvéssel érhetjük el.
Közösen kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami előreviszi az ügyet, mi az, ami segít kibékülni a múlttal, mi az, amivel jobbá tehetjük a mát és bebiztosíthatjuk a békés jövőt.
Ha egy fába szöget vernek, akkor a fa megsérül. A szöget ki lehet húzni, de a seb ott marad. Ennek ellenére törekednünk kell megtalálni a gyógyírt ezekre a sebekre, mert mindig lesznek szögek. Ma is hegyes szögként ágaskodnak a közös fánkban az idegen nyelven írt helységnevek és az idegen nyelven oktatott tantárgyak. A mi felelősségünk megvédeni a fánkat a szögektől. Meg kell értenünk a szöget beverőkkel együtt, hogy a közös erdőben minden fa fontos.
Köszönjük meg azoknak a fáradozásait, akik a múltban is és ma is megvalósították ezt az ünnepséget. Bízom benne, hogy ez az ünnepség mindannyiunk számára feltöltődést jelent, amiből otthon még sokáig tudunk meríteni. Mindannyian ott, ahol vagyunk, legyen az Prága, Nyitra, Kolozsvár, Ungvár vagy éppen Szabadka, és nem holnap, hanem ma tegyük meg azt, amit a haza megkövetel.” – mondta Zachar Pál.
A Műszaki Egyetemtől a tömeg elindult a Bem térre, azon a történelmi útvonalon, amelyen az 1956-os forradalmárok végig vonultak, hogy megkoszorúzzák Bem apó szobrát. A Bem téri ünnepségen a somorjai Híd vegyes kar tette meghitté az ünnepet, a felvidéki Jónás Csaba Wass Albert Üzenet haza című versét mondta el, azt üzente: nekünk otthon kell magyarnak maradnunk.
A felvidéki magyarság több szervezettel képviseltette magát a koszorúzáson, többek között a Magyar Koalíció Pártja, a Magyar Ifjúsági Közösség, a Diákhálózat, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Via Nova ICS, valamint több alap- és középiskola.
A határon túli ifjúság találkozója tegnap, október 23-án Németh Zsolt, a parlament külkügyi és határon túli magyarok bizottsága elnökének nemzetpolitikai témájú előadásával folytatódott. Kiemelte, hogy sajnálatos módon a magyarországi megosztottság már jelentkezik a határon túli magyaroknál is, negatív példaként említette Erdélyt, viszont pozitív példaként Délvidéket, ahol a magyar pártok a felvidékiek példáján felbuzdulva egy pártba tömörülve indítottak képviselőket és sikeresek lettek a választásokon. Sajnálatosnak nevezte, hogy Szlovákiában a kormány elnyomó politikát folytat a magyar kisebbséggel szemben, ennek kapcsán hangsúlyozta, vannak olyan nagyhatalmak, melyeknek érdeke az, hogy kis közép-európai államok megosztottak legyenek.
Németh Zsolt előadása után Kun Miklós történész “Az 1956-os forradalom fehér foltjai” címmel tartotta meg előadását, melyben a határon túli magyarok szerepét is érintette. Az 1956-os forradalom után ugyanis a Magyarországgal szomszédos országokban is voltak tisztogatások. Az 1968-as Prágai Tavasszal is foglalkozó történész, aki a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, elmondta mind a két forradalomban elsősorban az értelmiséget sújtották a megtorlások.
A történelmi vetélkedőn az egyetlen döntőbe került határontúli versenyző csapat a somorjai Madách Imre Gimnázium diákjaiból állt, akik megszerezték a negyedik helyet. felkészítő tanáruk Kovács László volt. A vetélkedő témája az idén a reneszánsz és Mátyás király kora volt.
Felvidék Ma, Neszméri Tünde
