A szlovák kormány nemrégiben több, az áramszolgáltatókat is érintő törvényjavaslatot fogadott el. Erről is kérdeztük Hodosy Szabolcsot, a Nyugat – Szlovákiai Energetika elnökségének irodavezetőjét.

– A kormány nemrégiben elfogadta a gazdaságiválság-kezelés stratégiáját, ennek alapján: az állam kemény harcot folytat az energiaárak kordában tartása érdekében. az E-ON-t, a szlovákiai áramszolgáltatót mennyire érinti ez az intézkedés negatívan?

Elöljáróban egy kis kiegészítés: az E.ON kisebbségi részvényese a Nyugat – Szlovákiai Energetikának (Západoslovensá energetika, a. s. – a továbbiakban csak „ZSE“ – szerk. megj.), s mint olyan, piaci szereplő a villamosenergia-elosztás és -szolgáltatás területén. 2007. július elsejével az európai és hazai előírásokank megfelelően a ZSE-ben is megtörtént az unbundling, azaz a villamos energia elosztásával össze nem függő tevékenységek szétválasztása. Így az adott időponttól a villamos energia elosztását a ZSE Distribúcia nevű részvénytársaság végzi, amely a villamosenergia-hálózat tulajdonosa, a háztartásokba és vállalkozásokba történő áramszolgáltatás pedig a másik leányvállalat, a ZSE Energia feladata. A szétválasztás révén már 3 önálló jogalanyiságú szervezet működik a ZSE csoportban, amaly a német E.ON tagja.

– A tervezettnél hosszabra nyúlt kitérő után térjünk vissza a kérdés tartalmi részéhez…

Fontosnak tarom felhívni a figyelmet a tényre, hogy a jelen kormány nemcsak a globális válság kezelésének érdekében, hanem már azt megelőzően is hatást gyakorolt a villamos energia ágazatra. Nem kell messzire visszatekintenünk, elég az utóbbi napok történéseit összefoglalni: november 4-én a kormány gyorsított eljárással elfogadta és a nemzetgyűlésbe utalta gyorsított megtárgyalásra a kereskedelmi társaságok árjavaslatait érintő törvényt, melynek értelmében az árszabályozás alá rendelt társaságok csak a közgyűlésük beleegyezésével tehetik meg árjavaslatukat az Árszabályozási Hivatalnál. A parlament gyorsított eljárásban a november 4-én beérkezett törvényjavaslatot november 6-án törvényerőre emelte. Mindezt olyan gyorsan, hogy a kormány törvény – előkészítő tanácsa nem is érkezett megtárgyalni a javaslatot. A parlamentben pedig 2 munkanap alatt törvény lett a javaslatból. Egyértelművé vált ez által is, hogy a kormány szavazógéppé degradélta képviselőit, akik ha kell, bármit megszavaznak, tekintet nélkül a törvényalkotás szakszerű és elengedhetelen lépéseire, valamint a jogbiztonság mint a jogállam alapvető ismérvének betartására és garantálására. Fanyarúan mondom, de talán már elég jelzés volt rá a kormáyváltás óta, hogy a jelen direktíva szívügye az energetika.

– A stratégiában vannak konkrét megállapítások is a villamos energiát tekintve?

A kormányülésen tegnapelőtt megvitatott stratégia egy része érinti a villamos energia ágazatot is. Szó van, mint eddig is, a villamos energia szolgáltatási árairól, melyet a szabályozási hivatal hagy jóvá. Konkrétumról a stratégia nem beszél, egyenlőre a szó fegyverével próbál hatni a villamosenergia-szolgáltatókra, hogy termékeiket megfelelő áron kínálják. Továbbá utasítja az illetékes szerveket, hogy az árszabályozási eljárás során a lehető legtöbb figyelmet szenteljék a javaslat és a valós költségek vizsgálatának. Fontosnak tartom ennél a pontnál megjegyezni, hogy illetékes szervnek értendő az Árszabályozási Hivatal, amely az árjavaslatot vizsgálja és határozattal dönt az árakról, a Gazdasági Miniszetérium, amely az árszabályozási eljárás résztvevője, és az Árszabályozási Hivatal árakat meghatározó határozati javaslatának felülbírálója, valamint a részvénytársaságok elnöki és felügyelő tanácsbeli tagjai, akiket az állam delegál, ugyanis az állam részvényese az energetikai vállalatoknak. Ez a jogi szempontból is érdekes felállás még a 2007-es árszabályozási törvény és a villamosenergia-törvény módosításakor jött létre, amivel az állam egyrészt részvényese – társtulajdonosa a szabályozás alá eső vállalatoknak, másrészt hatóság, vagyis gazdasági minisztérium, az árszabályozási eljárás részese, valamint mint hivatal (Árszabályozási Hivatal – szerk.megj.) az energiaárak meghatározója.

– Az elmondottakat tekintve van valami új elem is a stratégiában?

Új elemnek mondható, hogy a villamos energia területén az árszabályozás kibővítésének gondolata is megjelent. Jelenleg a villamos energia szolgáltatásának területén a háztartási árak vannak szabályozva. A stratégia fontolgatja az árszabályozás kibővítését háztartásokon kívülre is a szükséges időre. Ebben a tekintetben kérdés, hogy mennyire lenne ilyen mértékű szabályozás összhangban az Európai Unió rendelkezéseivel, melyek a villamos energia terén a liberalizációt támogatják, a közös piacot, szabad versenyt. Épp azen pillérek érvényesítéséevl került sor a villamos energetikai vállalatok szétbontására és a liberalizáció megteremtésére a villamos energia ágazatban 2007. július 1-jével.

– Mindez hogyan érinti a ZSE-t?

Jelenleg folyik a héten elfogadott stratégia és „egymondatos“ törvény, valamint azok valós és lehetséges következményeinek felmérése. Elmondható viszont, hogy biztos nem lesz az eddiginél rózsásabb helyzet. A tiszta villamos energia ára az előző éveket tekintve éves szinten az inflációnál nagyobb mértékben nőtt, drágultak a nyersanagyok, egyéb kiadások (vezetékek, munkadíj, logisztika). A fogyasztói árakat tekintve ilyen mértékű emelésre a múltban nem került sor, sőt az árszabályozási hivatal még az inflációt figyelembe vevő áremelést sem tartja elfogadhatónak. Ezt a hozzáállást rövidlátónak tartom, ugyanis így az infrastruktúra és a szolgáltatások minősége veszít, azaz a hálózatfejlesztés, karbantartás, bekötések lelassulnak. Kicsit skizofrén a helyzet, ugyanis egyrészt normákkal írja elő az árszabályozási hivatal, milyen régi, milyen teljesítményű hálózattal kell rendelkeznünk, mennyi idő alatt kell bizonyos manipulációt elvégezni, másrészt az árszabályozásnál a hálózatfejlesztés és jobb szolgáltatások megteremtésének szükségességét nem veszi figyelembe.

– A Fico-kabinet szeretné felépíteni Mohin az atomreaktor 3-as és 4-es reaktorát, az a terve, hogy Szlovákiából áramexportőr váljék, mennyire reális ez az elképzelés?

Ezzel a javaslattal nemcsak a stratégia, hanem az energiapolitika is számol. Bízok benne, hogy az építési szándék nem csak szándék marad, ugyanis valóban villamosenergia-behozatalra fogunk szorulni jövő év január elsejétől. Ha kicsit megnézzük a környező országokat is, tapaszatljuk, ott sincs túltengőben a villamos energia, azaz keresett áru lesz a tiszta villamos energia. A piac működését figylembe véve a növekvő kereslet logikus következményekkel fog járni. Éppen ezért szentel figyelmet a kormány a termelés-kiesés pótlására. A hét elején került sor az említett mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkja befejezési munkálatainak elkezdésére. A kormányfő az olasz Enel társaság képviselőivel (megjegyzés: Az Enel a Szlovák Villamosművek 66%-os tulajdonosa) együtt nyitotta meg az építkezést. A tervek szerint a 2,775 miliárd euróra tervezett beruházás 2013 végére ér véget. Véleményem szerint ez az egy beruházás nem biztosítja az export lehetőségét. Hozzájárul viszont Szlovákia villamos energia importjának csökkenéséhez. Ahhoz, hogy ne szoruljunk villamosenergia-behozatalra, sőt. hogy külfödre adhassuk el a fölös villamos energiát, további villamosenergia-termelő erőművek telepítésére – építésére van szükség.

– A szomszédos országokban a villanyáram előállítására nagy mértékben kihasználják a szélerőműveket. Szlovákiában nem nagyon találkozni ilyennel, kihasználja egyáltalán Szlovákia az áramforrásnak ezt az előállítási módját, esetleg más forrásokat?

Nemcsak Szlovákia, hanem az Európai Unió is prioritásként kezeli a megújuló energiaforrások támogatását. Pénzügyi támogatást is lehet lehívni az EU-ból kogenerációs, illetve a megújuló áramforrásokon alapuló erőművek építésére. A szélerőművek telepítésének kérdése a szakmában is vitát kelt. Nem merném értékelni, jó vagy nem jó a szélerőmű. A szél mint bármely más megújuló energiaforrás, zöld energia, ugyanúgy mint a biogázból, biomasszából, vagy napkollektorok által nyert villamos energia. Amiben különböznek, az a technikai kihasználhatóság és a termelés szabályozásának – tervezésének kérdése. Nehezen lehet ugyanis a szélenergia esetében percre pontoasan előre kiszámítani az adott szélerőmű teljesítményét. Ezáltal biztosítani kell kiesés esetére a villamosenergia-ellátást más forrásból is. Ez a villamos energia kereskedését figyelembe véve jelentősen növeli az adott szélerőmű működésének költségeit. Nem elhanyagolható tehát a szélerőmű telepítésénél az adott terület meteorológiai térképének figyelembe vétele, illetve a szélerőmű – erőművek száma, összteljesítménye. A szlovákiai villamosenergia-ipar, szem előtt tartva a megújuló energiaforrások támogatását, nyitott a megbízhatóbb energiaforrások felé, mint pl. kogerenrációs erőművek, biogáz, biomassza égetésével hőt és villamos energiát nyerő erőművek.

Neszméri Tünde, Felvidék Ma