Határok nélküli vitaestet tartottak Tolcsvay Béla klubjában, Budapesten, melynek témaköreiben a magyarok, a szlovákok, a csehek, a lengyelek és az ukránok, valamint a közép-európai együttműködés kérdéseit boncolgatták.A vitaest moderátora Gecse Géza volt.

A vendégek Kiss Gy. Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem docense, Strausz Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének tudományos munkatársa, Kádár Lynn Katalin két könyvének fordítója és Fuhl Imre, a Ludove Noviny és a LuNo.hu szlovák nyelvű internetes portál szerkesztője az est folyamán az alábbi irodalmat ajánlották mindenki figyelmébe:

Gulyás László: Edvard Beneš. Közép-Európa koncepciók és a valóság – Magyarország, illetve a magyar nemzet 20. századi történelme szempontjából Edvard Beneš az egyik legfontosabb nem magyar közép-európai politikus. Pályájának fontos állomásai szinte minden esetben keresztezték a magyar történelem útját. A kötet az első modern Beneš-életrajz magyar nyelven, magyar szerzőtől, magyar szemszögből.

Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Tibor amerikai évei – 1941 tavaszán a két világháború közötti Magyarország közismert kisgazda politikusa, Eckhardt Tibor az Egyesült Államokba távozott, hogy ottani kapcsolatai révén elősegítse hazája átállását a náciellenes koalíció oldalára. Kitűzött célját különböző okok miatt azonban nem sikerült elérnie, sőt a második világháborút követően az is lehetetlenné vált, hogy visszatérjen Magyarországra. A kérlelhetetlenül náci- és kommunista-ellenes Eckhardt ezt követően tevékeny szerepet vállalt a nyugati magyar emigráció politikai életében és egészen 1972-es haláláig küzdött hazája szovjet megszállás alóli felszabadításáért.
Kádár Lynn Katalin amerikai magyar történész műve Eckhardt életének azt a több mint három évtizedét tekinti át, amelyet a politikus emigrációban kényszerült tölteni. Az eddig ismeretlen források felhasználásával készült munka bepillantást nyújt a különböző nemzetiségű emigráns szervezetek második világháború alatti, egymás ellen folytatott harcába éppúgy, mint a nyugaton működő különböző magyar politikai csoportok rivalizálásába. Emellett végigkövethetjük azt is, milyen eszközökkel igyekezett a Szovjetunió kiépülő közép-kelet-európai pozíciói védelmében minden olyan törekvést és politikai csoportot marginalizálni még Amerikában is, amely nem volt hajlandó elfogadni Moszkva térhódítását.

Eckhardt Tibor: Visszaemlékezések 1941-1943 – Az emigráns politikus, Eckhardt Tibor nyolcvanadik életévén túl, az 1970-es évek elején vetette papírra a második világháború első három esztendejével foglalkozó visszaemlékezéseit. Ebben a szerző részletesen bemutatja 1941-es Amerikába távozásának előzményeit, vállalt politikai misszióját és e küldetés teljesítésének nehézségeit. Szól az általa képviselt magyar ügy amerikai támogatóiról és ellenségeiről, illetve a náci Németországgal szemben álló szövetséges hatalmak kulisszák mögött zajló egyezkedéseiről és súrlódásairól is. Színes portrét rajzol az általa személyesen is ismert Hitlerről, Churchillről, Rooseveltről és a fiatal Habsburg Ottóról. Munkájában számos olyan mozzanattal ismerkedhetünk meg, amely más megvilágításba helyezi a nyugati szövetségeseik háború alatti Közép-Európa- politikáját, illetve Szovjetunióhoz való viszonyulását.

Kiss Gy. Csaba: A szabadság kísértése – Akárhogy is látjuk az 1989-es évet, aki azt Közép-Európában tudatosan megélte, joggal idézheti a jó öreg Goethét: Itt és ma a világtörténelemnek egy új kora kezdődik, és ti elmondhatjátok, hogy ott voltatok. Kiss Gy. Csaba az átalakulásnál Magyarországon (és jó néhány szomszédos országban) ott volt, Budapesten politikai szerepet vállalt, a Magyar Demokrata Fórum alapítói, később első belső kritikusai közé tartozott. Ebben a könyvben akkori meglátásait, igazságait és tévedéseit tárja őszintén elénk. A maga részéről az akkori gondolkodásáról és politizálásáról kíván tanúskodni. Itt összegyűjtött cikkeiben természetszerűen sok más név is előfordul, így emlékeztet: annak idején ki mit mondott.

Felvidék Ma