Hosszabb beszélgetést közöl a Sme napilap Balázs Péterrel, a magyar kormány nemrég kinevezett új külügyminiszterével, aki az interjú elején elárulta, hogy nagyon sokat járt korábban Szlovákiában, sőt, sokszor az volt az érzése, minta egy kicsit itt élne.
A beszélgetést készítő Peter Morvay először arról faggatta a magyar külügyminisztert, hogy a választásokig hátralévő egy év alatt vajon milyen feladatokat tud elvégezni. Balázs Péter válaszában kifejtette, hogy a kormány legfőbb célja a válságellenes program megvalósítása. Nehéz gazdasági helyzetben van az ország, de van egy olyan program, mely konkrét, reális és megvalósítható. A magyar külügyi politika legfőbb célja pedig eme program megismertetése a legfontosabb külpolitikai partnerekkel, elsősorban is az EU-val, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal.
Arra a kérdésre, hogy vajon a közép-európai térség államai hajlandóak-e az együttműködésre a jelenlegi válság idején vagy inkább vetélytársakként tekintenek egymásra, Balázs Péter azt válaszolta, hogy az EU-n belül a válság hatására megerősödött a protekcionizmus, mindenki visszahúzódott a maga odújába és védekezni kezdett. A megoldás azonban nem a magunkba fordulásban van. A magyar külügyminiszter megemlítette, hogy korábban a transzeurópai vasúti hálózatokkal foglalkozott, így a Párizst Pozsonnyal összekötő vasúthálózattal is, sőt, jól ismeri Vážny minisztert. „Ha Európában kissé merészebben fejlesztenénk a közös út- és vasúti hálózatot, továbbá a villamosenergia-hálózatot, az jelentős mértékben segítene mindannyiunknak” – fejtette ki a magyar külügyi tárca vezetője.
Egy következő érdekes kérdés arra irányult, hogy vajon tényleg tervezi-e a magyar kormány a széles nyomtávú vasút megépítését. Vážny miniszter ugyanis előzőleg kijelentette, hogy ha Szlovákia nem építi meg ezt a vasutat egészen Pozsonyig, akkor megteszi majd Magyarország. Balázs Péter azt válaszolta, hogy Szlovákiában hallott csak ezekről a tervekről, és leszögezte, hogy Magyarországnak nincsenek ilyen jellegű tervei. A magyar kormány sokkal inkább azon gondolkodik, hogy miként lehetne jobban kihasználni a Dunán történő vízi közlekedést egészen a Fekete-tengerig. Ennek kapcsán az újságíró rákérdezett a bős-nagymarosi vízerőművel kapcsolatos, régóta elhúzódó problémára is. A külügyi tárca vezetője ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy ez nem a magyar Külügyminisztérium hatásköre, és az illetékeseket kell megkérdezni a dolgok jelenlegi állásáról.
A beszélgetés következő része Magyarország és a környező államokban élő magyar közösségek közti viszonyt érintette. Balázs Péter ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Először is azt szeretném tudni, hogyan élnek ezek a közösségek, milyen problémáik vannak. Másodsorban arra vagyok kíváncsi, hogy ezen gondokhoz miként áll hozzá az az ország, ahol élnek. A szomszédos államokhoz fűződő viszonyunkat tekintve nem kerülhetjük ki az ottani magyarok helyzetének kérdését, ugyanúgy a magyarországi kisebbségek kérdését sem. A harmadik fontos dolog ezzel kapcsolatban, hogy egy sor nemzetközi norma létezik. Így ha valamelyik országgal vitánk támad, akkor meg kell nézni, hogy mit is mondanak a nemzetközi normák, amelyek betartására kötelezettséget vállaltunk”.
A szlovák-magyar kapcsolatok mindennapjait érintő aktuális témákat érintett a beszélgetés utolsó része. A dunaszerdahelyi eset kapcsán Balázs Péter elmondta, hogy a szlovák féltől továbbra is kérni fogják és várják a beavatkozás szükségességét bizonyító videofelvételt és személy szerint hisz abban, hogy ezt a felvételt meg fogják kapni. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával kapcsolatos kérdésre pedig azt válaszolta, hogy ez a parlament hatásköre, ő pedig a kormányt képviseli. Szóba került ezen kívül a tankönyvek kérdése is, amire a külügyminiszter azt válaszolta, hogy legelőször egyfajta lista összeállítását tartja szükségesnek a legfontosabb problémákról, melyekről aztán szlovák kollégájával tárgyalni szeretne. „A szlovák félnek feltett kérdést magunknak is fel kell tennünk. Nem léteznek ugyanis egyoldalú normák és igazságok” – válaszolta Balázs Péter arra a kérdésre, hogy vajon a magyar kormány szót emel-e a magyarországi kisebbségek támogatására szánt anyagi eszközök megkurtítása ellen.
A magyar külügyminiszterrel készített, a Sme lapban megjelent beszélgetés utolsó témája a két külügyminiszter közti hivatalos látogatás kérdéskörét érintette. Ezzel kapcsolatban a következőket válaszolta Balázs Péter: „A diplomáciában némely találkozót feltételek előznek meg, máskor viszont azt mondják, hogy a megoldást maga a találkozó hozhatja meg. A magyar-szlovák kapcsolatokban talán eljött az ideje annak, hogy megpróbálkozzunk a kölcsönös találkozóval. Hátha megoldásokat hozna.”
Felvidék Ma, Sme, tt.
