Székelyföldön etnikai tisztogatás zajlik, sorra váltják le – törvényesen – a helyi magyar közigazgatási vezetőket. Az új Hargita megyei főtanfelügyelő nem tud magyarul. Ján Slota és Vladimír Mečiar szokás szerint a magyarok ellen uszít Szlovákiában: összehívják a pozsonyi parlamentet, hogy elítéljék Orbán Viktort, és megerősítenék a magyar-szlovák határ katonai őrizetét is. Robert Fico „felkérte” Orbán Viktort, hogy ne veszélyeztesse Szlovákia területi épségét.

A kárpátaljai Rahó tanácsának néhány ukrán képviselője az ellen tiltakozott, hogy, hogy a testvérváros Szegedről nevezzék el a városukat átszelő Tisza egyik partszakaszát, mondván a fasiszta” elnevezés sértené az ukránok méltóságát.

A kárpátaljai magyar nyelvű érettségizők olyan hivatalos feladatsorokat kaptak, amelyek tele voltak nyelvtani, stilisztikai, szakmai és megértését lehetetlenné tevő hibákkal.

Az Ukrán Néppárt társadalmi tiltakozó akciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a kárpátaljai önkormányzati intézményeken kihelyezett magyar (és román) zászlókat nem távolítják el.

Szatmárnémetiben csákánnyal vertek szét magyar feliratú táblákat. Kolozsvárott háromnyelvű (román, angol és francia) felirattal látnák el a műemlékeket. A hivatalos állásfoglalás szerint magyarul azért nem, mert „a magyar nem nemzetközi nyelv”.

Szlovákiában akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható lesz a szigorított államnyelvtörvény előírásainak megsértéséért. Az egyik rendelkezés szerint az emlékműveken, emléktáblákon, illetve közfeliratoknál, reklámoknál és egyéb közléseknél a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, és a más nyelvű szöveg betűmérete nem lehet nagyobb, mint az államnyelven írotté.

Kárpátalján az ungvári Petőfi-szobrot festékkel öntötték le, az ügyben eljárás indult, de a Vereckei-hágón álló magyar honfoglalási emlékmű megrongálása miatt arra hivatkozással nem indítottak nyomozást, hogy az nem képvisel [ukrán?] történelmi értéket, sem emlékműként, sem műemlékként nincs hivatalosan bejegyezve, ezért megrongálása kihágásnak sem minősül

Az újvidéki Magyar Szó tudósítása szerint a Délvidéken az elmúlt évtizedekben átlagosan évi 4311 fővel csökkent a magyarság száma.

Az MSZP azzal népszerűsíti Göncz Kinga volt külügyminisztert, a párt uniós képviselőjelöltjét, hogy ő a „magyar érdekeket” képviseli majd az unióban. Göncz Kinga munkatársa volt a 23 millió román beözönlésével a 2002-es országgyűlési választáson uszító Gyurcsány Ferencnek, aki a „kettős állampolgárságról” szóló népszavazáson szociális demagógiával uszított a határon túli magyarok ellen. Göncz Kinga semmit sem tudott elérni sem Malina Hedvig, sem a dunaszerdahelyi magyarverés ügyében…

Nekünk Mohács kellett?

Felvidék Ma, Löffler Tibor