Marczell Mihály, egykori dunaszerdahelyi egyházi író gondolatait olvashatják honlapunkon Szent Péter és Pál ünnepén. A mai napon a két főapostol halála napján azokra gondolunk, akik lélekbe zárva, kegyelettel őrizve –hirdetni kezdték. Az apostolfejedelemnek, Péternek elsőrendű feladatként jutott osztályrészül az isteni ige hangoztatása és igaz tanítása.

Ő maga hallgatta az Úr szavát, tehát élő tanúja az igének. Hiszen állandó kísérője volt a Mesternek. Az odaszegődés is annak eredménye, hogy hívta őt a Mester. “Mikor a galileai tenger mellett járt, látott két testvért, Simont, aki másik nevén Péter, és testvérét, Andrást. Halászok voltak és hálót vetettek a vízbe. Így szólt hozzájuk: “Jöjjetek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket” /Mt 4,18-19/. És később az Ő tanítását hirdette. “Te vagy a Messiás, az élő Isten fia” /Mt 16,16/. Majd azt is tudjuk, hogy az igéket őrizte. –Hallás alapján lélekbe rejtve tovább vitte az isteni igét és szívében őrizte annak igazságát. Mégpedig nem egyszerű emberi erőkre támaszkodva, hanem a Mester égi segítségének áldásával. Így azután az egyszerű halász az isteni igazság őrzőjévé változott. Ennek alapja: “Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor megtérve megerősítsed testvéreidet” /Lk 22,32/. Azt, amit vett, azt ő közölte is. Olvasd csak: “Péter erre a többi tizenegytől körülvéve előlépett és emelt hangon ezt a beszédet intézte hozzájuk: “Zsidó férfiak és Jeruzsálem minden lakója! Vegyétek tudomásul és figyelemmel hallgassátok szavamat” /Ap.Csel.2,14/. “Azok pedig szétszéledtek és mindenütt hirdették az igét. Az Úr együttműködött velük és tanításukat csodákkal kísérte és hitelesítette” /Mk 16,20/. –Ez az alapvetésben birtoklás és meghirdetés arra vall, hogy hűséges teljesítése annak a rendelkezésnek, amelyet a Mestertől vett a választott tanítvány. Alázatos hordozója lett az isteni igének, majd áldozatos tanítványává az isteni igazságnak, és végül is a kereszthalállal emeltetett égi Mesteréhez. De Péter apostol mellett ünnepeljük a nemzetek apostolát is: Pál vette, tanította és kifejtette az isteni igét.
Szent Pál feladata kettős irányú. Ő is őrző és tanító, de kiemelten a népek apostolává küldetett. Ebben a küldetésben az is bennfoglaltatott, hogy az isteni ige egybecsendülő keretben jelenjék meg az emberek előtt. Azért feladatává lett, hogy az örök isteni igéket, a kinyilatkoztatást
–rendszerbe fogja. Tanításának rendszeres lényege: a megváltás áldozati tényéből fakad az üdvözülés boldogsága. –Ezt hirdette előre Izaiás: “Pedig ő a mi gonoszságainkért sebesíttetett meg, a mi bűneinkért töretett össze, a mi békességünkért van rajta a fenyíték, s az ő kék foltjai által gyógyultunk meg… Feláldoztatott, mert ő maga akarta, és nem nyitotta meg a száját; viszik mint a juhot leölésre, és mint nyírója előtt a bárány, elnémul, és meg nem nyitja száját” /Iz.53,5 és 7/. –Ezt tanította a Mester: “A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a nyáj nem tulajdona, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas elragadja és szétkergeti őket” /Jn 10,12/. – Ezt magyarázza szent Pál: “Ezért új szövetség közvetítője ő (Krisztus), melyben a meghívottak a megígért örökkétartó örökségben részesülnek. Előbb azonban az előző szövetség idején elkövetett bűnök megváltásáért el kellett szenvednie a halált” /Zsid.9,15/. Ezt az igazságot meghirdette és a népek kincsévé tette az Úr választott edénye. Szent Pál nagy hármas tanítói útja ismeretes. Egészen a spanyol határokig eljutott. Levelei megmutatják, hogy mekkora területen járt. Damaszkuszba –Saul indult, de a nagy világot bejárva Róma városában Pál adta véráldozatát. De az isteni igét őrző Péterrel egybevetette tanítását. “Kinyilatkoz-tatástól indítva mentetem föl, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is, az evangéliumot, amelyet a pogányok közt hirdetek, hogy hiába ne fáradozzam vagy fáradtam” /Gal.2,2/. –Sőt a döntés is Péter joga és kötelessége, amelyet híven követ a “nemzetek apostola”. –“Ellenkezőleg a mi hitünk az, hogy Urunk Jézus (Krisztus) kegyelme által üdvözülünk, és éppen így ők is” /Ap.Csel.15,11/. Ez döntés volt a zsidók és pogányok kérdésében.
Hogyan ért tehát hozzánk az Isten igéje? Az Isten szava emberi
értelmezéssel ültetett ember lelkébe! Péter őrizte és tanította, Pál az egész világon hirdette és terjesztette. De ezt is isteni erővel és a Szentlélek felvilágosító kegyelmével! –Végül igazság tehát ez: egek Ura csendítette, emberi ajak hangoztatta, de az isteni kegyelem életté alakította.

Felvidék Ma, Pázmaneum