Tölgyessy Péter nem lát gyors megoldást a szlovák-magyar vitában. Az EBESZ-nek nincs receptje a nyelvvita rendezésére, a magyarellenesség a szlovák politika lételeme marad, a magyar harsánykodástól egyetlen szomszéd sem ijed meg, a külföld pedig csak az „észak-balkáni vircsaftot” látja. Az alkotmányjogász szerint csak a kis lépések politikája segít.
Nem volt szerencsés a magyar külügyminiszternek az a nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy Magyarországnak európai modorra kell tanítani Szlovákiát – mondta a 180 percben Tölgyessy Péter. Az alkotmányjogász nem is igazán érti Balázs Péter szándékát, azt mondja, ha a nyilatkozat megjelenése nem egy egyszerű malőr volt, akkor leginkább a magyar politika egy rosszul sikerült kontrázásáról lehet szó, aminek valamiféle belpolitikai előnyszerzés lehetett a célja. A szécsényi magyar-szlovák kormányfői találkozóról az alkotmányjogász azt mondja, a két ország mostanra egyszerűen olyan helyzetbe került a külvilág előtt, hogy le kellett ülni egy asztalhoz, de az itt elfogadott tizenegy ponttól semmiképpen nem várható komoly áttörés, az eredmény csak látszólagos, igaz, ennél többet nem is lehetett elérni.
A kudarc egyik oka Tölgyessy szerint , hogy Szlovákiában rendkívül népszerű kormány politikájának lételeme a magyarellenesség, így kizárt, hogy Pozsony bocsánatot kérne a magyar államfő kitiltása miatt, vagy visszavonná a nyelvtörvényt. Ráadásul az EBESZ-főbiztos ajánlásait a szlovákok értelmezhetik úgy, hogy a norvég diplomata döntően mellettük áll, és legfeljebb egy kisebbségi nyelvtörvényt látna még jónak. Tölgyessy azt mondja, a szlovák magatartás egy-egy elemét meg kell értenünk. A fiatal és sikeres Szlovákia nemzetállamiságra törekszik, amibe nem fér bele például, hogy a Csallóközben ne lehessen szlovákul megszólalni, az irracionális szlovák félelmek és a történelmi okok szülte folyamatos szlovák kisebbségi tudat azonban szinte megoldhatatlanná teszi a kérdést.
Az alkotmányjogász nem vár gyors megoldást Budapesttől sem. Megérti ugyan a magyar tiltakozást, hiszen a nyelvtörvény értelmezhető úgy is, hogy egy magyar beteg egy magyar orvossal nem beszélhet magyarul, egy munkahelyen pedig rászólhatnak a munkavállalókra, mert egymáshoz magyarul szólnak. Emellett látni kell azt is, hogy a magyarok helyzete folyamatosan romlik, és a városokból legszegényebb státusú falvak világába szorulnak vissza Szlovákiában – hívja fel a figyelmet Tölgyessy, aki úgy látja, az ideális megoldás a Dél-Tirol példája lehetne, ahol mindenki beszél olaszul és németül , de nyilvánvaló, hogy ettől még nagyon messze vagyunk, a közeledésnek pedig nyoma sincs.
Hogy ebben a helyzetben mit lehet tenni, Tölgyessy szerint nehéz megmondani. Az a korábbi magyar elképzelés, hogy a határok egyértelmű elismeréséért megszerezhetjük majd a kisebbségi jogokat, nyilvánvalóan kudarcot vallott, de nagyokat mondani, harsánykodni sem megoldás, mert ettől egyetlen szomszédos ország sem ijed meg, a külföld pedig egyszerűen csak az „észak-balkáni vircsaftot” látja, még akkor is, ha igazunk van. Az alkotmányjogász szerint talán az segíthetne, ha javul a rólunk kialakult vélemény, és sikerül egy magával megbékélt, rokonszenves ország képét mutatnunk. A Szlovákiához közeledéshez pedig kis lépések kellenek, amelyben az államfőnek is megvan a szerepe. Nem természetellenes, ha a magyar kormányfő egy közadakozásból épült szobrot akar felavatni Szlovákiában, de utazásait bölcsebben kellene megszervezni – mondta Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth
Rádió reggeli műsorában.
Felvidék Ma, mr1-kossuth.hu, VZS
