A hétvégén a Híd és a hosszú nevű volt politikai párt közötti összefüggések kapcsán írtam, hogy Fico várhatóan megpróbálja további szeletekre szelni a szlovákiai magyar közösséget. Akkor még nem gondoltam, hogy a hentesei már fenik ránk a késüket. Most a legtekintélyesebb szlovákiai magyar civil szerveződést, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát próbálják leválasztani közösségünkről, és esetleg a közutálat tárgyává tenni.
A Dunaszerdahelyen pénteken tartott Szlovákiai Magyar Kerekasztal értekezlet után Petőcz Kálmán a Felvidék blogján tette közzé, hogy a Kerekasztal meghívót kapott a Szlovák Kulturális Minisztériumtól a nyelvtörvény végrehajtó rendeleteinek tartalmi megvitatására. A csapda abban rejlik, hogy a minisztérium őket szemelte ki a tartalommal kapcsolatos döntéshozatalra. Ha ebbe belelépnek, akkor a kormány két legyet üt egy csapásra. Az Európai Unió felé demonstrálja a Fico-kormány demokratikus voltát. Mert lásd, megkérdeztük, és megtárgyaltuk a kisebbség képviselőivel a végrehajtási rendelkezést és ők elfogadták. A másik „légy”: a kormány simán végrehajtatja a törvény büntető paragrafusait, és élvezi itthon (és külföldön) politikai és erkölcsi győzelmét a magyarok felett. (Szinte hallom, hogy mulatnak rajtunk.)
Elhangzott már többször, rossz törvénynek nem lehet jó végrehajtási rendelete. Csak egyet lehet vele tenni, visszautalni a parlamentbe, és csatolni hozzá az átdolgozásra váró paragrafusok szükségszerű módosításait, amit majd a parlament ismét elfogad, és a köztársasági elnök gond nélkül aláír! Ez a csapdamentes, járható út. Ha a Kerekasztal nem közvetítői, hanem jóváhagyói szerepet vállal a szlovák nyelvtörvény végrehajtási rendeleteivel kapcsolatban, akkor minden felelősséget magára vállal a Szlovák Kulturális Minisztérium és a szlovák kormány helyett. A szankciók későbbi elszaporodása folyamán rendkívül kellemetlen helyzetbe kerülhet a szlovákiai magyar közösség előtt.
Mi lehetne a megoldás?
Sürgősen összehívni újra a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának értekezletét a téma egyetlen napirendjével, és „összmagyar”, európai szintű döntést hozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan javaslat nem léphet érvénybe, amelyet egy civil, vagy más szervezet (párt) nem fogad el. Hasonlóan a Lisszaboni Szerződéshez, ahol minden államnak pozitív döntést kellett hozni ahhoz, hogy életbe léphessen.
Ha ezen a kerekasztal-ülésen nem születik döntés, a csapda ismét működni kezd. Vigyázat, a Fico-kormány ravasz! A végrehajtási rendelet elutasítása is döntés.
Csak így kerülheti el a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Fico henteseinek kifent kését!
Bárány Béla
