A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) közzétette 2009 utolsó negyedévben készült felmérését a demokrácia állapotáról. Az 5-ös skálán a  3,4-es index mérsékelt csökkenést jelent a korábbi időszakhoz mérten. Az egész évre vonatkozó index 3,3. Ez 0,4 pontos visszaesést jelent 2008-hoz viszonyítva.

 

A Közéleti Kérdések Intézete még 2008-ban indította Barométer programját, amelyen belül a szakértők 4 területet – a jogállamiság és demokratikus intézmények, a törvényalkotás, az emberi jogok és a sajtó – helyzetét vizsgálják. Tavaly, az utolsó negyedévben a sajtóra vonatkozó index romlott a leglátványosabban. A sajtó folyamatosan a kormány támadásainak volt kitéve, Róbert Fico még maffiamódszerek használatával is megvádolta az újságírókat – összegezte a felmérés eredményeit Miroslav Kollár, aki szerint a törvénykezés területén is a sajtó megregulázására törekedett a hatalom, ennek ellenére a média jól dolgozik, mert több botrányos kormánypraktika és döntés a sajtó tevékenységének köszönhetően látott napvilágot.
Grigorij Mesežnikov az emberi és kisebbségi jogokat értékelve szintén a hatalom arroganciájára hívta fel a figyelmet. Az elmúlt időszakot alapvetően a nyelvtörvény-vita határozta meg. A törvény alapfilozófiája rossz, mert nemzetállami megközelítésből fogalmazódott meg, figyelmen kívül hagyva, hogy Szlovákia multikulturális ország. A törvény a nyelvhasználat terén nemcsak a nyilvános érintkezést, hanem az emberek magánszféráját is befolyásolni akarja.. Ugyanakkor a törvényalkotó figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség kifogásait, és az ország nemzetközi dokumetumokban vállalt kötelezettségeit. A szlovák-magyar kapcsolatok is megromlottak az elmúlt időszakban. Martin Bútora szerint a szlovák hatalmi politika élteti a feszültséget. A magyar kártya is rendre előkerül, ez azonban belpolitikai célokat szolgál, mivel a kormánykoalíció rájött, mobilizáló ereje van. A kormánypártok nyíltan használják ezt az eszközt, de a szlovák ellenzéki pártoktól sem idegen ez a politizálás, taktikázás szintjén használják választóik mozgósítására. Nem olyan durván, mint a kormánypártok, de eszköztárukban ott van. AZ MKP-nak felróják, hogy etnikai alapon politizál, ugyanakkor egyetlen parlamenti pártnak sincs nemzetiségi programja. Bútora szerint az elmúlt nap történése – Maroš Šefčovič uniós biztosjelölt brüsszeli meghallgatása – iskolapéldája, hogy a kormányfő milyen üzeneteket küld választóinak. Azt kommunikálja választói felé, hogy mindenről a magyarok tehetnek, holott ez korántsem csak szlovák-magyar vita volt. Ez a néppárt és a szocialista párt összecsapása volt az európai térfélen.
Jaroslav Pilát a joglakotás és a demokratikus intézményrendszerek működéséről készült felmérést ismertetve a korábbi trend folytatását hangsúlyozta, ennek pedig alapja a hatalom koncentrációja. Továbbra is nyomásnak van kitéve a bírói testület. A tavalyi év utolsó negyedévének egyik legfontosabb mozzanata volt, hogy a bíróság függetlenségét féltve néhány bíró felemelte szavát. Veszélyes, hogy a megyei választások során megjelent a szavazatok megvásárlása, amely egyértelműen a választások manipulásának minősíthető. A törvényalkotásban az ellenzéki javaslatokat lesöprik az asztalról, és a parlamenti többség továbbra is önösen, indok nélkül használja a gyorsított eljárás intézményét. A demokratikus intézményrendszer működéséban pedig a hatalom koncentrációja mellett a nyomásgyakorlás és a szakmaiság helyett a párthűség volt a meghatározó.

Felvidék Ma, Molnár Judit