A hét elején a kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az igazságügyi minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a vagyon eredetéről szóló törvényt. Ezzel Róbert Fico megelőzte Daniel Lipšicet, aki már korábban jelezte, hogy törvényt készít elő. Ezután Lipšic se sokat késlekedett, és alkotmánymódosító javaslattal együtt benyújotta a parlamentbe a vagyon eredetéről szóló jogszabályát.

Az alkotmány módosítása nélkül nem tudunk hatékony törvényt elfogadni a becstelenül szerzett vagyonokról – mondta a kereszténydemokrata alelnök, aki az előző kormányzati ciklusban még Róbert Ficóval közösen jegyezte a vagyon eredetéről szóló jogszabályt, amelyet aztán az Alkotmánybíróság hatálytalanított. Most tehát két javaslat lesz a parlament asztalán, azok azonban néhány pontban eltérnek. Az alkotmány módosítását viszont mind a két beterjesztő fontosnak tartja, olyan szellemben, hogy a magántulajdon sérthetetlenségét szem előtt tartva lehetőség nyíljon a hatósági vizsgálatra. Lipšic javaslata a természetes és a jogi személyekre is vonatkozna. A kereszténydemokrata politikus szigorúbb a vizsgálható vagyon nagyságát illetően is. Hiszen a kormány javaslata szerint az ellen a tulajdon ellen indulhat vizsgálat, amely meghaladja a minimálbér 1000-1500-szorosát, ez 300-450 ezer eurónak felel meg. Ezzel szemben az ellenzéki javaslat már a minimálbér 500-szorosát meghaladó bizonytalan eredetű vagyonra, vagyis 150 ezer eurónak megfelelő értékre is vonatkozna. Mind a két javaslat a pénzügyi rendőrségre róna feladatokat, ennek a testületnek lenne első körben feladata, hogy megvizsgálja a bejelentés, illetve a gyanú indokoltságát. Második körben az ügyészség vizsgálná a vagyonosodás tisztaságát, és döntené el, indokolt-e a bírósági eljárás megkezdése. Majd a bíróság előtt a tulajdonosnak kellene bizonyítania, hogy legális úton jutott a vagyonhoz, különben az állam elkobozhatja a fedezet nélküli értékeket. Egy következő lényeges különbség a határidő. A kormány javaslata szerint ugyanis csak az 1990. január elseje után szerzett vagyon válhatna vizsgálhatóvá. Lipšic ezt elutasítja, mert nagymértékben akadályozná a törvény hatékonyságát. Emellett úgy véli, nem jó, ha „óvodai versenyfutásként“ kezelik a kérdést. Azt egyelőre még nem tudni, a két javaslattevő tárgyalóasztalhoz ül-e, hogy megtalálják a kompromisszumot. Kicsi erre az esély, ennél tán csak a törvény elfogadása esélytelenebb, hiszen az SNS és a HZDS mereven elutasítja a vagyon eredetének vizsgálatát. A Smer az ellenzékkel együtt ugyan rendelkezik 90 szavazattal, de vajon az egymást gyakran ősellenségként kezelők megkockáztatják, hogy közvetlenül a választások előtt egy ilyen fontos törvényt együtt hagyjanak jóvá? Aligha! Kampánytémának viszont nem lesz rossz!
 
Felvidék Ma, mj