Magyarországon sem a XIX. századi „magyarosítás” kapcsán, sem a diktatúrák legsötétebb éveiben nem merült fel, hogy bárki hűségesküre kötelezze az állam összes polgárát: Jan Slota Szlovákiában most Szálasi és Rákosi túlszárnyalására készül. Egy élethelyzet azonban Magyarországon is van, amikor az egyszerű polgárnak is fogadalmat kell tennie. Magyar és szlovák eskü az fn.hu-n.
Jan Slota, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyben a hazafiasság védelmében hűségesküre kötelezne minden állampolgárt Szlovákiában. A tervezett szöveg szerint külön tiszteletet érdemelnek az ország alkotmányos szervei, az államfő, a parlament és a kormány – írtuk csütörtökön. A Felvidék.ma internetes portál szerint az esküben szerepelne az államnyelv védelme is.
Miután a szlovák kormány szerdán nem foglalt állást a törvény ügyében, Hamberger Judit Szlovákia-szakértő, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa nem zárta ki, hogy a szlovák parlament elfogadja a hazafiasság megerősítéséről szóló törvényt.
Ki esküdött Magyarországra?
Ismerve Slota észjárását, aki az 1993-ban megalakult szlovák állam minden problémáját, minden vélt vagy valós sérelmét az egykori Magyar Királyságban elszenvedett elnyomásban látja, elkezdtünk először is a „saját házunk táján söprögetni”. Analógiát kerestünk a magyar történelemben. A XIX. század végén kezdtük, mert fél évezredes török és Habsburg uralom után Magyarország 1867-ben, a kiegyezéssel szabadult az elnyomás alól. Ekkor volt először lehetőség arra, hogy állami szinten is megjelenjen a soknemzetiségű ország homogenizálásának igénye.
Történészek máig vitatják, hogy a felülről irányított, úgynevezett „magyarosítás” túlontúl agresszív volt-e, avagy csupán illeszkedett a kor szelleméhez, esetleg demokratikusabb volt a nyugat-európai gyakorlatnál? Ugorjuk át a vitát és nézzük meg, hogy a Slota által elnyomónak nevezett magyar kormányok 1867-1918 között törekedtek-e az SNS-éhez hasonló fogadalom aláíratására.
a himnusz és a kormány tisztelete
Minden tanítási hét az iskolákban, minden sportrendezvény, a parlament első ülésnapja, a kormány, az önkormányzati képviselőtestületek ülése, a népgyűlés is a himnusz eléneklésével indulna, és törvény kötelezné a himnusz napi sugárzására a közrádiót és köztelevíziót. Az egyik előterjesztő, Rafael Rafaj szerint azért, hogy ezt is megtanulják, ne csak más ország himnuszát hallják délen.
A hűségeskü szövege megegyezne a parlamenti képviselők, köztisztviselők és közszolgák esküjének szövegével, és kötelező lenne minden 15. életévét betöltő állampolgárra, amikor átveszi a személyi igazolványát – írja a Felvidék.ma. A hűségeskü szövege szerint külön tiszteletet érdemelnek az ország alkotmányos szervei, az államfő, a parlament és a kormány.
Az fn.hu által megkérdezett történészek szerint egyes foglalkozások, hivatalok esetében az 1918 előtti Magyarországon – ahogy ma is – hűséget kellett fogadni a hazának, akkoriban az uralkodónak is. Arra azonban nem volt példa, hogy mindezt az állampolgárok szintjén is megkövetelték volna. Volt olyan törvényhely, amely számon kérhette a hazaárulást, a király sérelmére elkövetett tetteket, de például a kormánnyal kapcsolatban ilyenről szó sem volt. Az egyszerű állampolgároknak semmiféle nyilatkozatot nem kellett aláírniuk.
A sovinizmus új dimenziója
Kizárólag szolgálati esküről tud, és az állampolgári fogadalmat példa nélkülinek tartja Raffay Ernő, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára is. Slota javaslata Raffayt az 1918 utáni román, csehszlovák és szerb állam gyakorlatára emlékezteti. Ekkor ugyanis a környező országok vezetői az általuk megszállt magyar területeken bizonyos „hazafiassági esküre” kötelezték egyes állások betöltőit: tisztviselőket, vasutasokat, gyakorlatilag az „állami szféra” alkalmazottait. Aki ezt nem vállalta, elbúcsúzhatott a hivatalától, de a lakosságot, az egyszerű embert ez nem érintette.
A tervezett szlovák hűségeskü az államalkotó kisebbségek beolvasztását célozza, ami teljesen elfogadhatatlan egy szövetséges, európai uniós szomszédunktól – véli Raffay, aki szerint javaslatával Jan Slota új elemmel járult hozzá az európai sovinizmus történetéhez.
Esetleg a diktatúra…
Trianon – és ebben ma már minden történész egyetért – sokkolta a lakosságot. A hazafiasság, az irredentizmus uralta a közbeszédet, és irányította ettől kezdve a politikát is. Az „állami ráhatás” legismertebb példája a „Magyar Hiszekegy”, amelyet minden iskolában elmondattak tanítás előtt. Ám még ezekben az évtizedekben, a háború felfokozott hangulatában sem követelték soha a lakosság egészétől, hogy esküvel erősítse meg hűségét a hazához.
Vizsgáljuk meg ezek után a XX. századi diktatúrákat, amelyek eredendően kétes legitimizációját elvileg erősítheti egy össznépi hűségnyilatkozat.
Szálasinak, Rákosinak eszébe sem jutott
A nyilas és a kommunista diktatúrában fel sem merült, hogy minden állampolgárnak hűséget kellene fogadnia az államnak, a kormánynak. Szálasi hatalomra kerülése után a fegyveres erők és az államigazgatás tagjainak fel kellett esküdniük a „Nemzetvezetőre”, de az egyszerű országlakosoknál ez szóba sem jött – mondta az fn.hu-nak Máthé Áron történész, a Terror Háza Múzeum munkatársa. Ilyen direkt módon megfogalmazott engedelmesség ilyen direkt módon való kifejezését Rákosi is csak a közszolgáktól, a hadsereg és a rendvédelmi szervek tagjaitól várta el.
A vezetőhöz való lojalitás kifejezése természetesen „kötelezően ajánlott” volt. A nyilas rémuralom idején ilyen volt például az „Éljen Szálasi!” köszöntés, vagy Rákosi alatt a spontán kommunista műszak, a gyár feldíszítése látogatások idején, vagy a tömegmegmozdulásokon való részvétel. Az egész lakosságot személyesen aláírt hűségnyilatkozatra kötelezni azonban még a diktatúrák legsötétebb időszakában sem jutott eszébe senkinek – hangsúlyozza a történész.
Hűségeskü Magyarországnak…
Eljutva a jelenhez, az agyonismételt államigazgatásilag fontos szakmák képviselőin kívül mégis találunk „egyszerű állampolgárokat”, akiknek a mai Magyarországon hűségesküt vagy fogadalmat kell tenniük. Ők azok a külföldiek, akik hazánkban szeretnének letelepedni, és az előírt feltételeket teljesítve magyar állampolgárságot nyernek. A folyamat zárásaként a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnál, az anyakönyvvezető előtt kell fogadalmat vagy – világnézetük alapján – esküt tenni.
„Én … (mint … törvényes képviselője) esküszöm/fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.” Az esküt tévő személy meggyőződése szerint: „Isten engem úgy segéljen.” – az eskü szövegét Óbuda-Békásmegyer önkormányzata bocsátotta az fn.hu rendelkezésére.
…és Szlovákiának
A Slotáék tervezte eskü szövegét nem ismerjük, de a Felvidék.ma által lapunknak eljuttatott törvénytervezetből a cikk elején említetteken túl is kiderül néhány részlet. Az esküt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, a köztársaság kormánya, a városi, illetve községi önkormányzatok üléseinek helyet adó termekben kellene letenni, az adott államigazgatási vagy közigazgatási szerv képviselőtestülete előtt.
A tervezet szerint a fogadalmat a jobb kezet a szlovák alkotmányra helyezve kell elmondani, majd a szöveg írott változatát aláírással kell hitelesíteni. Ezzel az esküt tévő tudomásul veszi, hogy az eskü szövegét minden helyzetben kötelezőnek tekinti magára. A szöveg tartalmazza a Szlovákia iránti hűséget, az ország területi integritásának, függetlenségének és egységének védelmét, az ország nyelvének védelmét és a nemzeti jelképek tiszteletét. (A szlovák nyelvű törvénytervezetet Gémes László fordítása alapján közöltük.)
Fentiekkel kapcsolatban ismét hangsúlyozni kell: az eskü nem csupán parlamenti képviselők, katonák vagy köztisztviselők számára lenne kötelező Szlovákiában, hanem minden, 15. életévét betöltő „gyereknek”, személyi igazolványuk átvételét követően.
Felvidék Ma, Fn-Bihari Dániel
