Kérők a párkányi papírgyárban

Mint ismeretes, tavaly október elsején Damoklész kardjaként zuhant a régióra a pár­kányi papírgyár bezárását beharangozó hivatalos hír. A Smurfit Kappa ír multinaci­onális konszern a kereslet visszaesésére, a piac beszűkülésére, a konkurencia előre­törésére, valamint a gazdasági recesszióra hivatkozva jelentette be döntését, amely a cég több mint 300 itteni alkalmazottját érinti. A gyár mostani sorsát valószínűleg nem befolyásolja, de a későbbiekben a már itt letelepült és új cégek számára is ko­moly vonzerőt jelenthet a megvalósulás közelébe került teherkomp.

Információink szerint két papíripari cég is tárgyal a Smurfit Kappa tulajdonosaival a gyár megvásárlásáról. Az egyik a dél-csehországi JIP Větřní papírgyár, amely nemrégiben még vesz­teséges volt, de egy jelentős tőkeinjekció fellendítette a terme­lést, sőt azóta a cég megvásárolta az észak-csehországi Olšany papírgyárát. A cseh vállalat tájékoztatott arról, hogy megkereste a párkányi gyár tulajdonosait, de a tárgyalások még csak kezdeti stádiumban vannak és eddig semmilyen konkrét ajánlatot nem tettek. A cseh cég egyébként 700 dolgozót alkalmaz két gyárá­ban, és több mint kétmilliárd cseh korona értékű papírt termel évente, ám a termékprofilja eltér a párkányi gyárétól. A cseh cég­óriás mindenesetre nem titkolja azon szándékát, hogy terjeszked­ni akar Közép-Európában, aminek első állomása szerencsés eset­ben a párkányi papírgyár lehetne, ami termékváltás esetén is újra munkát tudna biztosítani az itteni szakembereknek.
A Trend c. szlovák gazdasági hetilap szerint a dél-afrikai papír­ipari óriás, a Mondi is tárgyalásokat folytat az esetleges vásárlás­ról, de konkrétumokról eddig egyik fél sem nyilatkozott. A Mondi az egyik legjelentősebb befektető Szlovákiában, övé a rózsahe­gyi papírgyár, amely a szlovák faipari termelés egyharmadát hasz­nosítja, ami kétmillió köbméter fát jelent éves viszonylatban. A Mondi már tavaly tájékoztatott arról, hogy tárgyalásokat kezdett a Smurfit Kappával a gyáregységeik cseréjéről, azaz a Mondi el­cserélné angliai hullámközépréteg papírt (fluting) gyártó üzemét a Smurfit Kappa papírzsákot gyártó európai üzemegységeiért. En­nek a csereüzletnek lenne része – egyelőre a találgatások szintjén – a párkányi papírgyár Mondi által történő felvásárlása is.
A Smurfit Kappa persze az esetleges vásárlók számára azt a feltételt szabja, hogy nem termelhetnek itt hullámközépréteg papírt, amivel konkurálhatnának a cégcsoport más gyáraival, hi­szen a párkányi papírgyárat éppen a piac e téren való beszűkü­lése miatt zárja be.
A gyár megvásárlása iránt érdeklődők minden bizonnyal ked­vezményeket és állami garanciákat szeretnének maguknak biz­tosítani arra az esetre, ha megtörténik a vásárlás. A szlovák gaz­dasági tárca pedig arra vár, hogy valaki konkrét vásárlási javas­lattal álljon elő. A termelés újraindítása más termékprofil esetén nyilván nem kis beruházásokat igénylő műszaki átalakításokat kíván. Ez a tényező mindenestre időben jelentősen elodázza majd a gyár esetleges újraindítását.
A papírgyár jelenlegi menedzsmentje semmiféle értékelhető információt nem szolgáltat, a külső kommunikációval megbí­zott Dinamic Ralations 2000 ügynökség pedig mindenkor vis­szafogottan és diplomatikusan nyilatkozik. Elmondásuk szerint a cégvezetés március végéig várja a vásárlási ajánlatokat és csak azok kiértékelése után lép a nyilvánosság elé. Elmondásuk sze­rint a Smurfit Kappa érdekelt abban, hogy új munkahelyek léte­süljenek, de a tárgyalások egyelőre diszkréciót kívánnak.
A papírgyár leépítése a beszállítókat is sújtja. Júniusig hatvan al­kalmazottjától válik meg az MCE Industrietechnik Slovensko Kft., amely a gyár gépi berendezéseinek kar­bantartási munkálatait és szerviz szolgál­tatását végezte. Az anyagmozgatást végző Betacar Kft. is kénytelen elbocsátani 30 dol­gozóját áprilisig. A Sodexo étkeztetési szol­gáltató cég is nagy valószínűséggel április­tól megszünteti szolgáltatását a gyárban.
A gyár bezárása kapcsán a hőenergia-szolgáltatás további sorsa is kérdéseket vetett fel, mivel a Kappa energetikai rész­lege is leáll a gyárral együtt. Mára azon­ban ez a probléma megoldódni látszik, mivel a kátránypapír termékeket gyár­tó dán Icopal számára már biztosítva van egy megfelelő pótlólagos energiaszolgál­tató egység, a Smurfit Kappa csomago­lóanyagot gyártó leányvállalata (Obaly) számára pedig az anyavállalat egy új gáz­kazánt épített, amely majd biztosítja a ter­meléshez szükséges gőzmennyiséget.

A papírgyár múlt évi zuhanó gazda­sági eredményét egyrészt a cégben keletkezett nyereség átcsorgatása, a belső hitelezés, a papír eladási árá­nak jelentős csökkentése, valamint a gyár értékének lenullázása okozta. Az ezekkel kapcsolatos könyvelé­si manőverek a gazdasági minisz­térium érdeklődését is felkeltették, amely az adóhatóságokat küldte a cég nyakába. Ezek után mindenki kíváncsian várja, hogy vajon mekko­ra lesz a gyár értéke eladáskor.

Mindkét város profitálhatna az új összeköttetésből – Megvalósulhat a teherkomp

Nem kizárt, hogy akár a papírgyár további sorsát is meg­határozhatja az Esztergom és Párkány között létesítendő teherkomp, hiszen jelenleg nincs teherforgalmi összeköt­tetés a két város között.
A régóta tervezett komp megvalósítása a közeljövőben valószínű: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma pályázatot hirdetett a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében. A testület úgy döntött, hogy elfogadja a „Teherkomp átke­lőhely létesítése Esztergom és Párkány között” című Váti Nonprofit Kft. által megküldött támogatási szerződés ter­vezett szövegét, és felhatalmazza a polgármestert a vég­leges támogatási szerződés Nemzeti Fejlesztési Ügynök­séggel történő aláírására. A támogatási szerződésben sze­replő mintegy hatszázezer eurós önrészre kötelezettséget vállal az idei és a jövő évi költségvetés terhére.
A teherkomp üzembe helyezése tehermentesíthetné a 10-es utat, amely az Esztergomban és annak közelségé­ben található gyárak miatt jelenleg óriási kamionforga­lomnak van kitéve. Egyebek mellett a Szlovákiába szállító Suzuki gyárnak sem a fővároson keresztül kellene eljuttat­ni a gépkocsikat az Esztergommal szomszédos országba, hanem teherkompon vihetnék. Egy civil társulás felmé­rést végzett a párkányi régióban és az esztergomi régió­ban (pl. Suzuki,…) tevékenykedő vállalatoknál, vállalko­zóknál az igényekről. Havonta 25– 35 ezer tonna átszál­lítására mutatkozik igény, vagyis 1000-1300 kamionnyi árut kéne átszállítani, amely ma kerülővel jut át a másik oldalra, illetve kisteherautóval a meglevő hídon.
Középtávon egy ilyen beruházásnak egyrészt az a haszna is lesz, hogy ideszoktatja a nemzetközi áruszállításban érde­kelt cégek egy részét. Másrészt ennek köszönhetően katali­zátor szerepet tölthet be a határon átnyúló logisztikai öve­zet kialakításában és egy új teherhíd megépítésében – ez pedig egyben azt is jelentené, hogy Párkányban is új, akár a papírgyártól független munkahelyek jönnének létre.
Információink szerint Esztergom lapzártánkkor elfoga­dott 2010-es költségvetésében is szerepel a teherkomp megvalósítása.
Himmler György, Hídlap