Tegnap Szabadkán, a Városháza dísztermében a Határon Túli Vállalkozásfejlesztési Központok soros találkozóján részt vett Kiss Péter, a Magyar Köztársaság társadalompolitikai minisztere, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára és dr. Molnár József, a Corvinus Vállalkozásfejlesztési és Támogatásközvetítő Zárt Részvénytársaság igazgatóságának elnöke. A találkozón a Kárpát-medence szinte mindegyik vállalkozásfejlesztési központjának képviselője ott volt. A magyar kormány 250 millió forinttal növelte a határon túli magyar kisvállalkozásoknak nyújtott támogatást – jelentette be Kiss Péter társadalompolitikai miniszter.
A külföldön működő vállalkozásfejlesztési központok konferenciáján résztvevő Kiss Péter az MTI-nek elmondta: a 32 központnak az a feladata, hogy közvetítse azokat a mikrovállalkozási gazdaságfejlesztési támogatásokat, amelyeket a kormány a Corvinus Zrt.-n keresztül biztosít a – Ausztriát leszámítva – Magyarországgal szomszédos országokban tevékenykedő magyar vállalkozóknak.
A segély alapvetően azt szolgálja, hogy az uniós programokban részt venni szándékozó vállalkozóknak biztosítsa a kellő önerőt, s ezért eddig alapvetően kamattámogatás jellegű volt, de szerepelt benne informatikai fejlesztéshez és egyéb célokhoz nyújtott támogatás is.
A központok tevékenységét egy évvel meghosszabbították, és ezután a kamattámogatás mellett tőkebefektetési és tulajdonosi kölcsön-támogatást is nyújtanak – mondta el az MTI-nek Kiss Péter.
A rendezvény egyik legünnepélyesebb mozzanata az volt, amikor Kiss Péter átadott 36 Vállalkozásfejlesztési Központ cím használatára jogosító oklevelet.
Dr. Molnár József sajtótájékoztató keretében ismertette, hogy a Corvinus feladata az anyaország határain túl élő magyar közösségek számára szervezetten eljuttatni a magyar állam gazdasági-fejlesztési programjait. E célból az utóbbi évek folyamán sikerült egy irodahálózatot kiépíteni, amelynek 36 tagja van a Kárpát-medence összes országában, részletezte dr. Molnár, a folytatásban pedig elmondta, hogy idén egy pályázati eljárás után meghosszabbították az irodák mandátumát, és az erre vonatkozó okleveleket osztották ki tegnap.
– Az irodavezetőkkel a nap folyamán ismertettük az idén előkészített és pályázatra kiírt programjainkat, továbbá megbeszéléseket folytattunk a pályázatok elbírálási tematikájáról is. Az irodák feladata felkutatni a határon túli magyar térségekben a pályázókat, valamint felkérni őket a programokban való részvételre. A vállalkozásfejlesztési irodák készítik elő számukra a pályázatok formai kellékeit, majd miután a pályázatok formailag és tartalmilag összeálltak, az irodák eljuttatják azokat elbírálás céljából a Corvinushoz. Programjaink széles skálán mozognak, a kezdő vállalkozók támogatásától kezdve az európai uniós pályázatok önerejének átvállalásán át a kamattámogatásokig – részletezte dr. Molnár.
Kiss Péter jelentősnek nevezte a rendezvényt, mert – mint kiemelte – a magyar közösség életében fontos felépíteni a gazdaság szőtte érdekkapcsolatokat. A Vállalkozásfejlesztési Központ ebben a küldetésben működik közre, közölte a Magyar Köztársaság társadalompolitikai minisztere.
– A vállalkozásfejlesztési háló 3 éves fennállása alatt 1,2 milliárd forint (mintegy 4,4 millió euró – a szerk. megj.) vállalkozásfejlesztési összeg keretében főleg mikro- és kisvállalkozások programjait támogatta. Ez a magyar kormányzati politika fontos pillére lesz a következő időszakban is, mivel hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a Nyugat-Balkánon és Közép-kelet-Európán belül erősítsük a regionális kapcsolatokat, továbbá hogy Szerbiában hozzájáruljunk az európai uniós csatlakozás feltételeinek a megteremtéséhez. Mi erősen érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a vállalatok az EU szintjéhez való felzárkózásban minél több esélyt kapjanak – összegezte Kiss Péter.
Gémesi Ferenc a nemzetpolitika és a fejlesztéspolitika kapcsolódó pontjaira mutatott rá beszédében. Elmondta, hogy elég csak az IPA programokat megnézni ahhoz, hogy kiderüljön, milyen erősen kapcsolódik a kisebbségi és a fejlesztési kérdéskör.
– Persze a fejlesztéspolitika, illetve a térségi együttműködés nem pusztán etnikai együttműködést jelent. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, és azon dolgoztunk éveken át, hogy a térségi együttműködési szemlélet megjelenjen a kisebbségpolitikában, és ehhez forrásokat lehessen szerezni. Ez távlati politika, ami a következő dologról szól: hogyan lehet élhetővé tenni ezt a térséget úgy, hogy a nemzeti kisebbségben ne ébressze fel az elvándorlás vágyát. A kisebbségnek a szó szoros értelmében lehetőséget kell adni a megélhetésre, egyúttal pedig nemzeti hovatartozásuk megélését is lehetővé kell tenni számukra – hangsúlyozta Gémesi Ferenc.
Magyar Szó, MTI, Felvidék Ma
