Bárdos Gyula felvidéki magyar politikussal, a Magyar Koalíció Pártja alelnökével és parlamenti frakcióvezetőjével beszélgetett a Hírextra hírportál a közelgő június 12-i szlovákiai parlamenti választással és a kettős állampolgársággal kapcsolatban.
Milyen szereplésre számít az MKP június 12-én?

A Magyar Koalíció Pártja továbbra is a felvidéki magyarság hatékony érdekképviseletét szeretné ellátni a törvényhozásban. Mivel új helyzet alakult ki és néhány volt társunk új pártot alapított, kemény harcra van kilátás. Az ő felelőtlen cselekedetük veszélybe sodorta a hatékony képviseletet. A szlovákiai magyarokon múlik, hogy június 12-én hányan mennek el választani és milyen erőt fog képviselni a parlamentben az MKP.

Minden választás 1989-et követően létfontosságú volt a felvidéki magyarság számára, a mostanira ez hatványozottan vonatkozik, pontosan az új helyzet miatt. Éppen ezért szeretnénk megszólítani minden szlovákiai magyart, de azokat is, akik a mi régiónkban élnek és a többségi nemzethez tartoznak. Mi amellett, hogy a felvidéki magyarság érdekképviseletét felvállaljuk, a régió gondjait is orvosolni kívánjuk és a regionális különbségeket is meg akarjuk szüntetni.

Említette a kilépést, melynek következményeként létrejött a Híd-Most párt. Velük milyen kapcsolatot kívánnak kiépíteni a jövőben? Vetélytársnak tekintik őket, vagy el tudnak képzelni együttműködést is?

A mostani helyzetben, a parlamenti választásokat megelőzően csak és kizárólag arra koncentrálunk, hogy a lehető legtöbb ember bizalmát megkapjuk és a lehető legerősebb képviseletet tudjuk biztosítani a törvényhozásban. Mi most semmi mással nem foglalkozunk és biztosak vagyunk abban, hogy a felvidéki magyarok MKP-ra leadott szavazata biztos helyre megy és nem veszik el.

Erre összpontosítunk, semmiféle más elképzelés és elgondolás nem játszik fontos szerepet. Biztos vagyok benne, hogy június 12-én a felvidéki magyarság megadja a választ azokra a kérdésekre, amik még nyitottak.

Ha az MKP bekerül a szlovák törvényhozásba, kivel tudnak elképzelni együttműködést?

A Magyar Koalíció Pártja természetesen ott lesz a törvényhozásban és már több alkalommal elmondtuk, hogy mi szeretnénk az elmúlt négy évet megelőző nyolc éves időszakra építeni. Jobbközép pártokkal szeretnénk elsősorban együttműködést folytatni. De a mostani támogatottsági adatok alapján a legvalószínűbb, hogy a SMER-Szociáldemokrácia fogja megnyerni a választásokat, mi egy párttal zártuk ki a választásokat követő együttműködést, az pedig a Szlovák Nemzeti Párt.

Ez lényegében annyit jelent, hogy mi jobbközép koalíciót szeretnénk, de nem zárjuk ki azt sem, hogy más pártokkal is tárgyalóasztalhoz üljünk és majd ott eldőlhet hogy ez milyen eredményeket hozhat. Ez persze nem jelenti azt, hogy azonnal a kormány tagjai kívánnánk lenni. A tárgyalásokon dől el, hogy van-e lehetőség a felvidéki magyarság hatékony érdekképviseletére és a regionális problémák orvoslására. Mi arra összpontosítunk, hogy a lehető legnagyobb létszámban legyünk a parlamentben, mert minél több szavazatot sikerül az MKP-nak kapnia június 12-én, annál nagyobb súlya lesz a tárgyalóasztalnál, illetőleg a törvényhozásban.

Bizonyára Önök is számolgatnak, hogy mire lehet számítani. A legutóbbi felmérések elég ellentmondásosak, bizonyos mérések szerint az MKP éppen bejutna a parlamentbe, más adatok szerint viszont nem. Ezzel kapcsolatban mi a meglátása?

A közvélemény-kutatás az egy dolog, a választási eredmény pedig egy másik dolog. Mondok konkrét példát, az elmúlt év őszén voltak a megyei választások, ahol nekünk jóval alacsonyabb támogatottságot jeleztek, mint amilyen eredményt elértünk. Majdnem kétszer akkora eredményt értünk el, mint amekkorát előrejeleztek. Nekünk 40 képviselőt sikerült bejuttatnunk a megyei önkormányzatokba, míg a Híd-Most pártnak mindössze kettőt. (A Híd párt elnökével Bugár Bélával készült interjúnkat itt olvashatja) Az előrejelzések pedig kissé mást mutattak.

Ezeket a felméréseket különböző módszerekkel csinálják és istenigazából nincs olyan minta, amely a felvidéki magyarságot lefedné és a valóságot megközelítő eredményt hozna. Ezzel nem a különböző közvélemény-kutatások eredményét akarom marginalizálni, mert mindegyiket figyelemmel kísérjük, de a legfontosabb számunkra az, hogy a választók bizalmát kapjuk meg.

A közvélemény-kutatások az elmúlt két választás alkalmával – hogy szerényen fogalmazzak – nem találták el az eredményt.

Milyen támogatottságot tart reálisnak jelen helyzetben az MKP számára? Akár a megelőző 11% is reális lehet?

Nem ezt, nem tartom reálisnak. De jelenleg 15 képviselője van a Magyar koalíció pártjának, ez a cél, ezt szeretnénk elérni. Az, hogy ezt hány százalékkal lehet elérni, azon is múlik, hogy hány párt jut be a parlamentbe, mivel nálunk kicsit más a választójogi törvény. Ezért nem százalékban fejezzük ki a célt, hanem a mostani képviselőszámot szeretnénk megtartani, vagy ezt megközelíteni.

Mit szól a magyarországi választási eredményekhez? Van az MKP-nak olyan partnere a magyarországi pártok közül, amelyre számíthatnak?

A magyarországi választáson soha nem látott bizalmat kapott a Fidesz. Impozáns dolog, hogy kétharmados többséget szereztek a törvényhozásban. Ennek egyrészt nagyon örülünk, mivel a Fidesz ugyanúgy, ahogy az MKP az Európai Néppárt családjához tartozik, melynek alelnöke Orbán Viktor.

De természetesen látjuk, hogy óriási a felelősség és óriási a feladat, hiszen látjuk milyen helyzetben van az ország (Magyarország – a szerk.). Nem lesz egyszerű dolga sem az új kormányfőnek, sem a kabinetnek, bízunk benne, hogy sikeresek lesznek, ahogy az ország is.

A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban mi az álláspontjuk?

Azt hiszem a megnevezés nem biztos, hogy így jó, inkább az állampolgárság megszerzésének könnyítéséről volna szó. A lényeg az, hogy ez kettős állampolgárságot is jelent. A magyar országgyűlésnek szuverén joga elfogadnia ilyen törvényt. Mi ezt támogatjuk és ezzel kapcsolatban nem rejtettük véka alá a véleményünket, hogy egy ilyen törvény elfogadása a konzultációkat követően történhet csak meg. Valamint azt is, hogy jó lenne, ha megvárnák vele legalább a június 12-i szlovákiai választást.

Nekünk a törvénytervezettel és a gondolattal semmi problémánk nincs, az időponttal, ha figyelembe vesznek jó, ha nem, nem. Ez a szuverén joga a magyar törvényhozásnak, de mi elmondtuk, hogy jó lenne, ha ezt a kérdést nem az első kérdések között tárgyalná a törvényhozás.

A határon túli magyarok választójoga elég érzékeny pontja az említett törvénytervezetnek. Ezzel kapcsolatban mi az Önök álláspontja?

Véleményünk szerint teljesen egyértelmű és nem arról van szó, hogy valakinek szavazati joga legyen. Maga a tény is, hogy mi is az EU tagjai vagyunk, inkább szimbolikus jelentősége van ennek. Egyéni szempontból kell megkönnyíteni azt, hogy valaki magyar állampolgár lehessen. Részünkről fel sem merült a kettős állampolgárság szavazójoggal párosulása. Ennek a kérdésnek a felvetéssel az a gond, hogy sokszor politikumot csinálnak belőle. Illetve ebből ott csinálnak problémát, ahol lehet, Szlovákiában tudomásom szerint több tízezer embernek van kettős állampolgársága, érdekes módon csak a magyar állampolgársággal kapcsolatban merülnek fel problémák. Ez pedig addig lesz így, amíg Szlovákiában olyan kormány van, melynek tagja Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja. Pontosan ezért mondjuk azt, hogy ennek a kérdésnek a megvitatása a szlovákiai választásokat követően kerülne csak napirendre.

A kettős állampolgárság fő akadálya Szlovákia esetében egy 1965-re visszanyúló csehszlovák-magyar kétoldalú egyezmény, mely tiltja a kettős állampolgárságot. Ön szerint a szlovák politikai erők hajlandóak lennének erről tárgyalni?

Véleményem szerint a választásokig egyetlen szlovák párt sem viszonyulna pozitívan ehhez a dologhoz. Maga a téma felvetése sem járna sikerrel. A választások után alapos előkészítést követően kellene erről tárgyalni. részletekbe viszont nem érdemes belemenni ezzel kapcsolatban, mivel sokat beszélnek róla, de konkrét formáját még senki nem ismeri.

Úgy gondolom, a kérdésről mindenképpen kell majd tárgyalni, de természetesen az, hogy ez milyen konstellációban fog megtörténni determinálja a tárgyalások tartalmát. Nyilván meghatározza majd a fogadókészséget és a politikai akaratot, hogy kik fogják alkotni az új szlovák kormányt.