Az elmúlt négy év technikai fejlődései elkerülhetetlenné tették, hogy a szlovákiai politikai életben is egyre aktívabban használják a modern politikai marketing vívmányait, s az elmúlt hetekben, hónapokban már tapasztalhattuk, a különböző pártok, bár eltérő minőségben és mennyiségben, de próbálnak személyre szabottabban megszólítani bennünket.

Mindezek eredményességét persze nehéz pontosan megállapítani, hiszen az Egyesült Államokban Barack Obama győzelmét sokan például a modern technika vívmányainak, s főként a közösségi oldalakon történő aktív megjelenésnek szerették volna betudni, ám  a végső győzelemhez pusztán ennyi nem elég. Szlovákiában még közel sem tartunk ott, hogy bármilyen közösségi oldalon való megjelenés, blogírás, internetes toborzás a győztesekről tudna dönteni, de a kampány során egyre érezhetőbb a politikai ideológia mellett a tudatos arculattervezés, kommunikáció-politika.
Somogyi Zoltán, aki az MDF kampányfőnöke volt a magyarországi választásokon, s korábban politikai elemzőként dolgozott, évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, azért van szükség egyszerű szlogenekre, mondatokra a politikai kampányok során is, mivel csak így érhető el, hogy a hallgatóságban tudatosuljon az adott párt üzenete. (Az ok egyszerű: nagy az üzenetáradat, így csak azt tudja megjegyezni az egyszeri polgár, amit sokszor hall. ) Különös helyzetbe került a korábban nagyon sikeres szakember, akit most az egyik fő bűnösnek nyilvánítottak a párton belül, hiszen az MDF nem jutott a parlamentbe.
Ebből is érzékelhető, hogy a kampányokat irányító szakemberek könnyen hibáztathatóak a vereségért, hasonlóan a rosszul teljesítő focicsapatok edzőihez, de választási siker esetén is legfeljebb a jövőbeli órabérük emelkedhet.
Etikai szempontból közelítve a politikai marketing szakterületéhez, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy elsősorban a politikai szereplő üzeneteinek aktív közvetítőjeként kellene tevékenykedni. Sokszor sajnos ee az elvárás nem teljesül. Előfordul, hogy teljesen más irányból közelítik meg a kampány üzeneteit, s nem az ideológia vagy éppen politikai program által képviselt főbb motívumok kerülnek közvetítésre, hanem a pártok olcsó populista rigmusok gyártására használja a szakértőket.
Ennek következményei a választások után válnak egyértelművé, hiszen már Szlovákiában is többször tapasztalhattuk, a kampányt követően a valóság teljesen más volt. Emiatt is óvatosan kell figyelni a pártok törekvéseit, mert az újonnan alakuló politikai képződmények, bár sokszor magas költségvetéssel próbálnak operálni, s igyekeznek az újdonság erejével hatni, de mint mindennapi vásárlásainknál is tapasztalhatjuk, a reklámok által hirdetett minőség és a realitás sokszor köszönőviszonyban sem áll egymással.

Felvidék Ma, Rajkovics Péter