A 168 óra interjút készített Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja leköszönt elnökével. A téma természetesen a szlovákiai parlamenti választás volt. “A szavazati arányok mindenesetre sokaknak azt a következtetést sugallják, hogy a magyarok elsősorban nyugalmat akarnak, másodsorban pedig elutasítják az etnikai alapú politizálást. Elvek, értékek mentén szeretnének együttműködni azokkal a szlovákokkal, akikkel egyetértenek” – kezdték a beszélgetést Csáky Pállal.

Én úgy gondolom, hogy a fejtegetésnek csak az első része igaz – válaszolta Csáky. – Tény, hogy a magyarok nyugalmat akarnak, mint ahogy a szlovák nemzetiségű állampolgárok is. Ezért szavaztak az új pártokra és a jobbközép pártokra. Azt viszont durva belemagyarázásnak tartom, hogy a választáson a szlovákiai magyarok többsége elutasította volna az etnikai alapú politizálást.

De milyen más magyarázatot tud arra, hogy a Híd-Most, egy kettős identitású párt ilyen sikert aratott, önök pedig kiestek?

Több olyan tényezőt határoztunk meg, amely a mostani kisiklást okozhatta. Hiszen én azt gondolom, hogy nem többről van szó, mint átmeneti kisiklásról. Az első az, hogy az emberek új pártokra akartak szavazni. Kétségtelen, hogy a szlovákiai magyarokban kialakult valamilyen fáradtság, kiábrándultak a kisebbségi egypártrendszerből. Ennek bizonyára vannak vélt okai is a valósak mellett, de a tény ettől még tény marad. Második helyre tenném a már említett magyarországi hatást, az állampolgársági törvényt és a szlovákiai ellenreakcióját, azt a suttogó propagandát, amely megfélemlítette és elbizonytalanította a szlovákiai magyarokat.

Mit suttogtak?

Megjelent a szlovákiai magyar falvakban a hír, hogy elvehetik a magyarok nyugdíját, sőt, kitelepítések lesznek. Sok idős ember kérdezett tőlünk ilyesmit, ez nem lehet véletlen. Ezt mesterségesen gerjesztették. Fico neobolsevista hatalomgyakorlásának a vadhajtása ez. Persze tény, mi is követtünk el politikai hibákat: okosabb lett volna elhatárolódni Ficóéktól.

Hát igen. Az MKP volt az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely kifejezte, hogy adott esetben hajlandó lenne együttműködni Ficóékkal, s még a koalíciókötést se zárták ki.

Mi nem mondtuk, hogy koalíciót kötnénk, azt mondtuk, hogy hajlandók lennénk tárgyalni. Tény, hogy úgy gondoltuk: elhamarkodott a többiek merev elutasítása. Kérem, ne felejtse el, hogy a kudarcunk mindössze 0,7 százalékon múlott. Nem lehet mondani, hogy a mi gondolatunknak nem volt realitása, hiszen Fico magasan megnyerte a választásokat. Negyedik tényezőként említem, de van, aki az első helyre teszi, hogy óriási pénzek jöttek velünk szemben. Valaki most már igazán megkérdezhetné, hogy egy parlamenten kívüli pártnak, a Híd-Mostnak honnan volt hárommilliárd forintja a kampányra. A következő helyen említeném a szlovák mediális hatásokat: nagyon durván támadták a Magyar Koalíció Pártját. Ezek együttesen bizonytalanították el a szlovákiai magyar szavazókat. Volt még egy érdekes dolog: az emberek nem fogadták el azt a kommunikációnkat, hogy mi vagyunk az egyetlen igazi magyar párt. A Híd-Mostot is magyar pártnak tartották, és kompenzálni akartak. Voltak olyan családok, ahol az emberek leültek, és megosztották a szavazatukat. Miután az tűnt biztosabbnak, hogy szokás szerint mi kerülünk be a parlamentbe, túlkompenzáltak a másik oldalon. Annyira be akarták juttatni őket is, hogy végül akaratlanul a miénket ejtették ki. Az országos tanács ülésén több mint száz ember véleménye volt, hogy a valódi pártpreferenciák mások, mint azt a választási eredmény mutatja, annál sokkal kiegyensúlyozottabbak.

Mostanában sokan mondják, hogy mégis jobb lett volna szövetséget kötniük Bugár Bélával. A jövőben erre lehet számítani?

Nem hiszem. Itt visszatérünk a viszony alapkérdéséhez: abban a pillanatban, amikor szövetséget kötünk, olyan klubba lépünk be, ahol szlovákul kell beszélni. És ezzel megszűnik az autonóm magyar politikai döntéshozatal. Ennek pedig komoly hátrányai lennének. Az ön kérdései – amelyeket nagy tisztelettel hallgatok – egy kimerevített állapot szempontjából próbálják elemezni a helyzetet. Úgy gondolom, hogy a történelem és az élet ennél sokkal gazdagabb. Kérem, hagyjunk egy kis kifutást ezeknek a dolgoknak.

A teljes interjú – a kérdező Barát József volt – a 168 óra honlapján olvasható (168ora.hu)