Vajon a Szent Inkvizíció lelkes eretnekvadászai annak idején mit gondoltak magukban, amikor a vasárnapi misén a mai evangéliumot hallották?
Nem fogjuk megtudni, de Jézus nagyon nagylelkű, amikor róluk is azt mondja: „Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek.” Vagy talán a második mondatot értelmezték a „maguk módján”: „Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem, hogy megmentse”? Utasításnak hitték a máglyákra, melyeken könyveket és embereket égetünk azóta is, mert azzal áltatjuk magunkat, ezzel mentjük meg őket! Ma is sokan őszintén – mások inkább színlelve – felháborodnak, ha valaki „Jeruzsálembe tart”, vagyis más rítussal, más külsőségekkel ünnepli az Istent. Jézus elutasítja a kirekesztést. Jézus nem a kívülállóktól kíván kulturális önfeladást, behódolást, azonosulást a főáramlattal. Nehezebbet kér: azoktól követel teljes azonosulást, akik követőinek vallják magukat. Számukra nem áll, fenn a lehetőség hogy „maguk módján legyenek vallásosak” – mai divatos szóval. Számukra nincs „igen, de”! Nem véletlen tehát, ha egy ilyen ökumenikus szakaszra, mint a szamariai szekta szeretetteljes befogadása, közvetlenül következik az elbeszélés, mely három példával is megvilágítja a Krisztus-követés radikalizmusát. És bár Lukács fejében, aki ezeket ránk hagyományozta, ez alig fordulhatott meg, van egy további, számunkra eléggé kényelmetlen következménye: Nem mutogathatunk önelégülten bentről a láthatóan kívülállókra, hanem magunkba kell mélyednünk, hogy valóban bárhova megyünk-e, ahova Jézus: oda is, ahova nem szeretnénk? Ugye kemény? De hadd mondjak valami vigasztalót: Amikor 1988 tavaszán felszálltam a repülőre, hogy Torontóban megkezdjem a noviciátust, az útlevél-ellenőrzéshez érkezve, egy pillanatnyi habozás után nem fordultam meg, hogy még egyszer integessek édesanyámnak és öcsémnek, akik kikísértek a repülőtérre. Ez a döntés olyan „energiavámpír” volt, hogy a repülő székébe süppedve, perceken belül elaludtam. De amikor két évvel később szeretteim eljöttek fogadalomtételemre, láttam boldogságukat, és ők az enyémet. Jézus sokat követel, de még többet ad.
Kiss Ulrich SJ, Virtuális Plébánia
