A lakszakállasi kultúrház adott otthont a Fiatal Reformátusok Szövetsége Duna Mente Területi Egysége által szervezett legutóbbi ifjúsági napnak. Az október végi találkozón a pozsonyi és a komáromi egyházmegye fiataljai a reformáció ünnepéhez kapcsolódóan a „Kész vagy megváltozni?” kérdésre keresték a választ.

A fiatalok legközelebb, november 27-én, Dunamocson találkoznak, amelyen vendégül látják a magyarországi Refisz csoportot.

 

A lakszakállasi alkalom kilenc órakor kezdődött Süll Tamás kulcsodi lelkipásztor köszöntésével és közös énekléssel. Az ismerkedő játék után Szabó András, a pozsonyi egyházmegye esperese, nagymegyeri lelkipásztor tartott előadást a reformációról, amit csoportos beszélgetés követett. Süll Tamás, a Firesz Duna Mente elnökének beszámolója szerint az ifjúsági találkozó résztvevői igyekeztek magunkévá tenni és megélni a reformáció lényegét. „Megvizsgáltunk néhány más felekezetű köszönési formát, hogy a mindennapi köszöntéseinkben is megújulhassunk. Talán a két legérdekesebb köszönés a kevésbé ismert eszkimós, és az egyébként közismert, de kevésbé ismert valódi jelentésű „ahoj” köszönések voltak. Az előbbit csak élőben érdemes bemutatni, az utóbbinak jelentését viszont hadd írjam le eredeti nyelven: „Ad honorem Jesu”, azaz „Jézus tiszteletére”!”

Délután kiállítás nyílt a reformáció alkalmából meghirdetett képzőművészeti versenyre beérkezett rajzokból. A legsikeresebb munkák alkotói jutalomban részesültek. Az ifjúsági találkozó Varga László helybeli lelkipásztor záró áhítatával ért végét.

Néhány fiatal a találkozóval kapcsolatban a következőket mondta:

Kinga Dunamocsról: „Most voltam először ilyen találkozón, mert eddig még csak túrán vettem részt és a pannonhalmai sétás ifi találkozón. Nagyon szeretek énekelni, ezért örültem annak, hogy olyan sokat énekeltünk. Bár voltak olyan énekek, amelyeket nem ismertem, de örültem, hogy megtanulhattam az újakat és még több énekkel dicsőíthetem Urunkat. A reformációval kapcsolatosan még nem hallottam olyan előadást, mint most. Eddig nem is gondoltam végig, hogy miből ered, vagy hogyan alakult ki az a szó, hogy reformáció. A csoportos beszélgetés alatt felmerült az a kérdés, hogy „mi meg akarunk-e változni?” Majd arról beszélgettünk, hogy mit jelent megváltozni, mármint teljesen, vagy (egyszerűen) változni. Szerintem, ha valaki teljesen új életet akar kezdeni, akkor megváltozik pl.: egy hitetlen ember hívő lesz – új életet kezd, megváltozik. A változás az én véleményem szerint lehet olyan, hogy mondjuk van egy hívő ember, aki csiszolni akar magán, még jobban meg szeretné élni a hitét és nem akar annyit vétkezni. Szeretnél én is megváltozni! Nem szeretnék annyit feleselni, meg ellenkezni. Biztos mindenki szeretne jobb lenni, hisz senki sem tökéletes, csak egyedül a mi Urunk Jézus Krisztus!!!”

Judit Bátorkesziről: „Szombat reggel izgatottan szálltunk fel a barátnőmmel az autóbuszra, hiszen hosszú ideje nem voltunk már ifjúsági találkozón, noha már régebben szerettünk volna részt venni rajta. Az út folyamán egyre többen szálltak fel a buszra, rengeteg ismerős és ismeretlen fiatallal teltek meg az ülések. Az utazás során kellemes volt a légkör. Amikor megérkeztünk Lakszakállasra, további mosolygós arcokkal találtuk magunkat szemben. Énekszóval indítottuk a napot, ami kellemes melegséggel töltötte el lelkem. Jó volt így együtt dicsőíteni az Úr nevét. Az ismerkedős játék ötletes volt, bár kissé féltem, hogy nem fog sikerülni újra és újra gyorsan memorizálni a kapott információkat, de végül egész jól ment. Az előadás, melyet Szabó András esperes úr tartott, szintén érdekes volt. Új megközelítésekből hallhattunk a de- és reformációról, arról, hogyan torzítjuk életünket és hogyan formálhatjuk újra. A csoportos beszélgetés során megbeszéltük a hallottakat, illetve azokat, amelyek az előadás során elgondolkodtattak bennünket. A délutáni játékok szórakoztatónak bizonyultak, sokat nevettünk és a játékok során is jobban megismerhettük egymást. Személyes kedvencem az újságpapír szigetes volt, ami során igyekeztünk egymást is segíteni és osztozni a végül már nagyon apró papírdarabokon is, hogy minél többen maradjunk játékban. Végül befejezésként a templomban záró áhítaton vettünk részt, amely során szintén érezhettük Isten jelenlétét és még inkább feltöltődhettünk lelkileg Varga László helybéli lelkipásztor tolmácsolásában. Befejezésképp szeretném megköszönni ezt a napot a szervezőknek és legfőképpen az Úrnak, hiszen nem csak egy szórakoztató, kellemesen eltöltött napot kaptam, hanem azt is, hogy Isten igéje által újra megerősödött hitem. Köszönöm!”

A Fiatal Reformátusok Szövetsége Duna Mente következő ifjúsági találkozójára november 27-én Dunamocson kerül sor, amelyen a magyarországi Refisz csoport tagjai is részt vesznek.

Felvidék Ma, Reformata