November közepén jelentek meg a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által kiírt pályázatok a határon túli, köztük a felvidéki magyar egyetemisták támogatására.
A pályázatok lebonyolítását a Szlovákia esetében a Szövetség a Közös Célokért társulás, szakmai értékelését pedig a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács végzi immár több éve. A pályázatok értékelése december 17-én zajlott le Komáromban. Ezen többek közt az is kiderült, hogy az elmúlt időszakhoz képest jóval több fiatal egyetemistát sikerült megszólítani, de még mindig van lehetőség tovább fejlődni.
Mint arról beszámoltunk, a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács a részképzős tanulmányútra, teljes szemeszteres részképzésre, valamint szülőföldi tanulmányi támogatásra beadott pályázatokról fogalmazta meg álláspontját a komáromi értékelő ülésen. A javaslatuk majd a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács elé került, és a pályázatokról a végső döntést az első két esetben a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás minisztere, a harmadik esetben pedig oktatásért felelős államtitkár hozza meg, természetesen a tanács döntéseinek figyelembevételével.

A Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács elsőként a teljes szemeszteres részképzésre valamint a részképzős tanulmányútra beérkező pályázatokat vitatta meg. A tagok pozitívan értékelték, hogy az elmúlt időszakhoz képest ebben a szemeszterben növekedett a beadott pályázatok száma. Teljes szemeszteres részképzésre 18 pályázat, tanulmányútra pedig 5 pályázat érkezett be, így a teljes hónapigény 90 hónap volt. (Az előző szemeszterben összesen 33 hónapnyi ösztöndíj került szétosztásra Felvidéken.) A tanács két pályázatot azok hiányossága miatt nem tudott értékelni, és úgy határozott, hogy a teljes szemeszteres részképzés esetében a 15 egyetemista pályázatát, míg a részképzős tanulmányút esetén egy pályázatot javasol a budapesti kiírónak elfogadásra. Így összesen 78 hónapnyi ösztöndíj kerülhet majd kiosztásra a magyarországi döntés függvényében.

A tagok abbéli reményüknek adtak hangot, hogy a növekvő érdeklődés a jövőben is folytatódik. Orosz Örs, a Diákhálózat képviselője például kiemelte, a pozitív változás ezen a téren annak is köszönhető, hogy a DH és a SZAKC közötti együttműködés fejlődött. Amennyiben a SZMÖT javaslatát a magyarországi döntéshozók is elfogadják, akkor a következő szemeszterben 22 hónapnyi részképzős ösztöndíjat oszthatnak majd szét a felvidéki egyetemistáknak, mert az éves keret 100 hónap Szlovákiára nézve. A részképzésben résztvevők havi miniszteri ösztöndíja egyébként 40 460,- Ft/hó és emellett ingyenes kollégiumi szállást is biztosítanak a hallgatóknak.

Az ülés második felében a szülőföldi tanulmányi támogatásokról egyeztetett a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács. Ezen pályázati kiírás esetében a szlovákiai egyetemeken mesterképzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatók és a doktori képzésben részt vevők (nappali és levelezősök egyaránt) pályázhattak. Az elmúlt évhez képest (ez a pályázat ugyanis évente csak egyszer kerül kiírásra) itt is növekedés volt megfigyelhető, mivel a tavalyi 37-hez képest idén 46 pályázat érkezett be. A mesterképzésben az elnyerhető támogatás havi összege személyenként 20.000,-Ft/hónap, összesen 200.000,- Ft/tanév, míg a doktori képzésben a támogatás havi összege 40.000,- Ft/hó, összesen 400.000-Ft/tanév. Az anyagi támogatás elnyerésének lehetősége sokakat vonzott, így a Szövetség a Közös Célokért irodáiba több kérdés is érkezett olyan szülőktől, akik gyermekei alapképzésen vesznek részt. Ebben az évben ők még nem pályázhattak, de a jövőben nem kizárt, hogy a szülőföldjükön alapképzésben tanuló hallgatókra is kiterjed majd a pályázat. Arra is van esély, hogy nem csak szlovákiai, hanem csehországi egyetemeken tanuló szlovákiai magyar egyetemisták is elnyerhetik a támogatást, de mindezen kérdésekben majd csak később születik döntés.

A SZMÖT értékelését követően kiderült, összesen 15 doktori képzésben és 28 mesterképzésben részt vevő egyetemista pályázatát javasolja a tanács elfogadásra a budapesti kiírónak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a magyarországi döntéshozók elfogadják a SZMÖT javaslatát, összesen 11,6 millió forintot oszthatnak majd szét a magyar államnak köszönhetően a felvidéki egyetemisták között. Ugyanakkor szomorú, hogy nem sikerült kimeríteni a rendelkezésre álló 14 millió forintos keretet, amely elsősorban azzal indokolható, hogy kevés doktorandusz pályázott. Ezen a téren valószínűleg előrelépést hozna, ha a Csehországban doktori képzésben részt vevő felvidéki fiatalok is pályázhatnának. Jelenleg az a tapasztalat, hogy míg a mesterképzésen 2,00-as átlaggal kell rendelkezni a pályázáshoz, addig a doktoranduszoknál ilyen határok nincsenek. Sokan viszont megijednek a pályázati kiírásban szereplő csatolandó dokumentumok listájától, s emiatt nem pályáznak.

Sajnos egyetemi professzorokkal is beszélgetve megállapítható, a hallgatók egy jelentős részét nem lehet pályázásra ösztönözni, mert az plusz munkát jelent és arra sokan már az egyetem falain belül sem hajlandóak. Van viszont egy másik csoport, akiket megfelelő ösztönzéssel el lehet érni, s általában ők pályáznak. Más kérdés vajon milyen úton lehet elősegíteni, hogy a pályázók száma növekedjen. Idén a változatos  kommunikációval elérhető volt, hogy a részképzésre jelentkezők száma komoly mértékben emelkedjen. A cél ebben esetben a tovább népszerűsítés, amelynek köszönhetően fenntartható és tovább növelhető majd a pályázók magasabb aránya.

A szülőföldi támogatás esetében a probléma összetettebb. Idén a keret 3,5-szer nagyobb volt, mint az elmúlt évben, s bár a megpályázható összeg és a pályázók száma is növekedett, feltehetően 11,6 millió forint kerül majd kiosztásra. Ez egy szép összeg, de nem munka nélkül elnyerhető ösztöndíj, hanem a teljesítményt vár a pályázat kiírója, a pályázónak bizonyítania kell, hogy tanulmányai, szakmai élete vagy éppen diákszervezeti tevékenységének köszönhetően megérdemli a magyar adófizetők támogatását.

A hatékony tájékoztatás érdekében a Szövetség a Közös Célokért  munkatársai és a Diákhálózat vezetői igyekezetek eljuttatni a pályázati lehetőségről a hallgatókhoz az információkat: levelezőlistákon, az egyetemeken, honlapokon a facebookon, különböző médiumokon keresztül szólították meg a fiatalokat, továbbá személyes előadások keretében is. Ennek számszerű eredménye is vannak, hiszen a pályázók között több olyan hallgató van, aki éppen az előadáson elhangzottaknak köszönhetően pályázott.

Felvidék Ma, rp