Sokáig nem tartott a majdnem békés állapot az MKP és az egyetlen magyar napilap között, illetve a türelmi idő Berényi József pártelnök iránt. Mondjuk az önkormányzati választásoktól az MKP Országos Tanácsának üléséig.
Az elnök kóstolgatása már megtörtént, amikor kérvényezte magyar állampolgárságát, de akkor még nem igazán volt nyilvánvaló, hogy a felvidéki magyarok ezt miként fogják lereagálni, mennyien fogják őt követni, ezért óvatosra sikeredett. Semleges hangvételt igyekezett megütni, belénk sulykolva, hogy a szlovákiai magyaroknak ebből semmilyen előnyük se származik, ezért felesleges ripacskodás a honosítási kérelem (lásd pl. Bugár Béla kijelentését a Markíza televízióban). Arra talán nem is gondolt, hogy valaki csak úgy simán szívügyének tekinti a magyar állampolgárságot, mindenfajta vélt előnyök nélkül. Az OT ülés kommentárjában viszont a „magyar“ napilap folytatja a „nemzetébresztést“: felszólítja az MKP-t, végre tudatosítsa, hogy többségi közegben élünk, és ez megváltoztathatatlan, nyugodjunk bele, legyünk kiszolgáltatottjai a jelenleg kormányzó demokratikus szlovák pártoknak, jobbat ennél úgyse talál ki senki.
Mivel egyetlen parlamenti, sőt parlamenten kívüli szlovák pártnak sem volt kisebbségi programja, hogyan bízhatunk bennük? A kormányváltást követően a Fico-érában elfogadott összes magyarellenes törvény ( hazafiassági, állampolgári és még a nyelvtörvény cicomázott változata sem hatályos) az ígéretek ellenére máig érvényes, és az előjelzések szerint a kisebbségi nyelvtörvény európai szellemű változatának elfogadásához sincs meg a kormánykoalícióban a politikai akarat. Hogy ezekkel még nem orvosolnák a gondjainkat? Hogy ezek a témák az éhes embert nem érdeklik? Hogy mit ér a méltóság kenyér nélkül? Lehet, hogy kevésbé érdekli a létminimumon vagy azon sem sínylődő embert a nemzeti hovatartozása, de azt is tudatosítani kell, hogy a gazdasági gondok orvoslása nem egy parlamenten kívüli párt feladata. Annak a mozgástere korlátozott, a választásokat követő évben elsődleges feladata a talpraállás, a hibás kormányintézkedések és tendenciák bírálata. Egyébként is butaságot követne el, ha már most kirukkolna egy olyan gazdasági programmal, amiből a jelenlegi kormánypártok esetleg profitálnának. A választásokon győztes pártok feladata a válság okozta gondok enyhítése, a munkahelyteremtés, az infláció megfékezése, a demokrácia megőrzése, a szociális biztonság megteremtése. Erre kaptak mandátumot.
A felvidéki magyarokat viszont számos más téma is izgatja, létüket meghatározó módon befolyásolja: az iskolai és óvodai beiratkozások, a közelgő népszámlálás, a civil szféra erősítése, a települések közti együttműködés fejlesztése, az egységes fellépés hiányából származó nézeteltérések enyhítése. Nem „magyarféltő pártrizsa“ tehát az , hogy a népszámláláson mindenki bátran vallja magát magyarnak. Elég baj az, hogy a mindenkori szlovák kormányok olyan hangulatot teremtettek az országban, hogy ez kétségessé vált. Elég baj az, hogy az emberek félnek felvállalni identitásukat, elég baj az, hogy a magyar gyerekek közel 20 %-a nem magyar anyanyelvű iskolába jár, és elég baj az, hogy fiataljaink menekülnek az országból egyrészt munkahelyszerzés végett, másrészt: az országban még mindig domináns magyarellenes közhangulat miatt.
A szülőföldön maradás és boldogulás, az asszimiláció fékezése legyen közös ügyünk, ne aljasítsuk le pártérdekekké! Tegyen hozzá a Most–Híd és az MKP is tudásához, akaratához és lehetőségeihez mérten mindent. De ugyanezt kellene cselekednie a felelősen gondolkodó honi magyar tollforgatóknak is, hogy még sokan és sokáig olvashassunk magyar napilapot … Ha már szalonnát pillanatnyilag nem is nagyon tudunk belecsomagolni…
Száraz Dénes, Felvidék Ma
