Szlovákia azért segíti a fiatal családokat, hogy javítson a demográfiai mutatókon, és minél több gyermek szülessen az országban. Ezen múlik ugyanis a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, nyilatkozta Iveta Radičová kormányfő az idén várható törvényi változásokkal kapcsolatosan.
Szlovákia 2004-ben vezette be a nyugdíjreformot, vele az ún. tőkepillért, melybe a kötelezően befizetett járulék fele kerül azok esetében, akik beléptek ebbe a rendszerbe. A munkaerő-piacon először megjelenők számára kezdetben kötelező tagság a Fico-kormány idején önkéntessé vált, így csak a fiatalok egy tizede tagja a magán nyugdíjalapoknak. A kormány szeretné újra kötelezővé tenni ezt a takarékosságot, párhuzamosan arra készül, hogy az átmeneti időszak államkasszát megterhelő költségeit csökkentse. Radičová szerint az első pillérben – az ún. szolidáris alapban – is komoly változás készül. Be kívánják vezetni a minimális nyugdíjat, melyet az adókból térítenének, tehát az összeg egyáltalán nem függene attól, az érintett személy fizetett-e vagy sem nyugdíjbiztosítási járulékot. Radičová szerint a nyugdíj összegének meghatározása során e mellett figyelembe vennék a nyugdíjjogosult személy munkaerőpiaci pályáját. Szerinte jeleleg egyeseknek nagyon alacsony a nyugdíjuk, s ezt küszöbölhetné ki, ha egy élet munkáját vennék figyelembe.
A nyugdíjkorhatár további emelését a kormányfő nem támogatja. Radičová szerint az optimális nyugdíjrendszer úgy van beállítva szerte a világon, hogy 15 éves nyugdíjfolyósítást tegyen lehetővé. A szlovákiai átlagéletkor olyan, hogy semmi nem indokolja a 62 éves nyugdíjkorhatár emelését, mivel átlagosan csak kevesen kapnak nyugdíjat 15 éven keresztül. (A nők 75, a férfiak 70 évet élnek meg.) Nyugdíjkorhatárt akkor kellene emelni szerinte, ha drasztikusan emelkedne az átlagéletkor.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”26138″}
