Jövő hét szombatján (január 15-én) tanácskozik a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa, melynek egyik fontos feladata lesz a tisztújítási folyamat ütemtervének meghatározása. Erről és az MKP előtt álló további feladatokról adott terjedelmes interjút Berényi József pártelnök a webnoviny.sk szlovák internetes honlapnak.
Ön reményét fejezte ki azt illetően, hogy az MKP visszatér a parlamentbe. Mire alapozza ezt a reményt? Mit tesznek ennek érdekében?
– Az önkormányzati választások eredményeire alapozhatunk, a polgármesterek tekintetében országos szinten a negyedik helyen végeztünk, az önkormányzati képviselők számát nézve pedig az ötödik helyen. Ez nagyon jó kiindulási alap ahhoz, hogy visszajussunk a parlamentbe. A megyei önkormányzatokban 40 képviselőnk van, az Európai Parlamentben kettő, csupán a szlovák parlamentben nem vagyunk ott. Elismerem, hogy a jelenlegi szlovák-magyar viszony a korábbi kormányzat idejéhez viszonyítva pozitív fordulatot vett, a jelenlegi kormánykoalíció nem keresi a nyílt konfliktusokat sem Magyarországgal, sem a magyar kisebbséggel. Amiatt azonban, hogy a szlovák kormányban magyar nemzetiségű politikusok is vannak, a szlovákiai magyarok többet vártak ettől a kabinettől. Amennyiben hasonló kormánykoalíció lenne, de magyarok nélkül, talán elmondhatnánk, hogy jelenleg ennyit lehet csak elérni. De mivel vannak ott magyar politikusok is, azt vártuk, hogy végre elérkezik a jogok bővítésének az ideje a nemzetiségi, illetve a nemzeti identitás erősödésének terén is. Ide tartozna a kisebbségek oktatási és kulturális lehetőségeinek további bővítése is, de nem ezt látjuk. Legalábbis az elmúlt hat hónapban nem voltunk tanúi annak, hogy ez sikerülne.
De készül az állampolgárságról szóló törvény, ahogy a kisebbségek nyelvének használatáról és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról is – mely az MKP-nak is a célja…
– Igen, várjuk ezeket a törvényeket. Eddig egy elfogadott törvény fekszik az asztalon, mégpedig a nyelvtörvény módosítása, melynek változásai elégtelenek. Rossz jelzés a jövőbe, hogy a Most-Hídnak nincs elég ereje ahhoz, hogy keresztülvigye azt, ami a programjában szerepel, és ami egyben a szlovákiai magyarság igénye is. A magyar közösség számára egyértelművé válik, hogy a Most-Híd egyedül nem tudja elérni azt, ami az MKP-val elérhetővé válna, ha kormányon lennénk. A csupasz tényállás az, hogy a parlamenti választásokat követően csak hét magyar jutott a parlamentbe, míg korábban 20-an voltunk. A minisztériumok felállását követő személycseréket követően is csak kilenc magyar van a törvényhozásban, egyikük a Szabadság és Szolidaritás pártból. A parlamenti politizálásban pedig a számarányok a meghatározók, és ilyen számokkal valószínűleg nem lehet sokat elérni. Félő, hogy a többi – ön által említett – törvény sem olyan lesz, mint amilyeneknek azokat várjuk.
Nem érzi úgy, hogy a szlovákok szlovákellenesnek tekintették Duray Miklóst és Csáky Pált, és az ő törekvéseiket az összes magyarra vonatkoztatták?
– Nem tudom. A Fico-Mečiar-Slota kormányzási időszak nagyon nehéz volt, és Csáky Pál nehéz pozícióba került. Talán ha más időszakban vezette volna a pártot, más lenne a megítélése is. És ugyanez Durayra is vonatkozik. Úgy gondom, túl sokat vetnek most Csáky szemére egy olyan időszakban betöltött pártvezetés miatt, amikor a Szlovák Nemzeti Párt is kormányon volt.
A Most-Híd polgári szlovák-magyar pártként határozza meg magát. Nem lesz radikálisabb emiatt az MKP?
– Nem, számunkra az elvi politizálás a fontos. Mi – a pénzbírságok miatt – biztosan nem szavaztunk volna meg egy olyan nyelvtörvényt, mint amilyent volt kollégáink megszavaztak. Az elvi politizálás azt jelenti, hogy koalíciós partnereinknek előre jelezzük, hogy az ilyen törvény számunkra elfogadhatatlan, és nem megszavazható. Ők, nyilatkozataik alapján, valószínűleg már előre beleegyeztek ebbe. Később, köszönhetően a Velencei Bizottságnak és kicsit a mi fellépésünknek is, megváltoztatták a véleményüket, és mondták, hogy a számukra sem elegendő a benyújtott törvénytervezet. De már késő volt.
Az idén népszámlálás is lesz. Miért annyira fontos ez a magyar közösség számára?
– Több ok miatt is. Anyagi vonzata is van, mivel a kisebbségi kultúrák állami támogatását is a kisebbségek számarányát tekintve határozzák meg. Ez nem csak a magyar kisebbséget érinti, hanem valamennyit. A nyelvi jogok is a kisebbségek számarányától függnek. A jelenlegi jogszabály szerint, amennyiben egy községben a kisebbség számarány eléri a lakosság 20 %-át, használhatják anyanyelvüket a hivatalos ügyintézés során is. A népszámlálás fontosabb a parlamenti választásoknál is, mert 10 évre előre meghatározza a lehetőségeinket.
Ön szerint mennyi magyar lesz a 2011-es népszámlálás után Szlovákiában?
– Nagyon tartok attól, hogy a félmilliós, pszichológiai határnak is tekinthető szám alá jutunk.
Mikor lesz az MKP tisztújító kongresszusa?
– Az MKP Országos Tanácsa január 15-i ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel. Fel kell állítanunk a tisztújítási folyamat ütemtervét, a helyi szervezetektől kezdve a járási, kerületi és országos szintig. A kongresszus időpontjára én április végét vagy május elejét tartom a legmegfelelőbbnek, de erről is az MKP Országos Tanácsa dönt.
Ismét megpályázza az elnöki tisztséget?
– Amennyiben érzem majd a régiók részéről a támogatását, igen.
Most érzi ezt?
– Az önkormányzati választásokat követően elsősorban a kedélyek megnyugvását érzem a pártban, és ez részben a személyemmel is összefüggésbe hozható.
Számol azzal, hogy Csáky Pál visszatér az elnökségbe?
– Nem zárom ki ennek lehetőségét, de Csáky Pálnak kell döntenie arról, hogy megpályáz-e valamilyen elnökségi tisztséget vagy sem. Erről a kérdésről én nem beszéltem vele.
Radovan Pavlík interjúja teljes terjedelemben – szlovák nyelven – itt tekinthető meg
Felvidék Ma
