Befejeződött Schmitt Pál magyar államfő kétnapos lengyelországi látogatása. Kollégájával, Bronislaw Komorowski elnökkel aktuális külpolitikai kérdéseket, és az egymást váltó magyar és lengyel EU-elnökség problémakörét vitatták meg. Schmitt Pál a visegrádi négyek tagországainak eltérő szerepfelfogása kapcsán kijelentette: reményei szerint a másik két ország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság a továbbiakban aktívabban és felelősségteljesebben csatlakozik majd a négyek közötti tárgyalássorozatokba.
Szerdán Poznanban, a magyar-lengyel barátság napjának megnyitóján folytatta programját a magyar elnök; ünnepi beszédében kijelentette: egy ország akkor mondhatja igazán barátjának a másikat, ha a politikai színtéren túl működik az úgynevezett „társadalmi diplomácia”, az önkormányzati, a kulturális, az oktatási és a szakmai együttműködés.
Az Adam Mickiewicz Egyetemen, több száz fős lengyel és magyar közönség előtt Bronislaw Komorowski lengyel államfő Poznant szimbolikus színhelynek nevezte a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Komorowski hangsúlyozta, hogy a két ország között „ezer éves közös múlt után élő, erős és ma is szövetségesi kapcsolat áll fönn”. „Minden területen folytatni kell ezt a hagyományt” – mondta. Az eseményre Magyarországról ötszáz ember érkezett barátságvonattal testvérvárosokból, illetve az országos lengyel kisebbségi önkormányzattól.
Schmitt Pál ünnepi beszédében emlékeztetett a közös történelmi múlt nagy alakjaira, köztük Árpád-házi Szent Kingára, Petőfi és Bem barátságára, s a II. világháborúban a lengyel menekülteknek nyújtott magyar segítségre.
„Az 1956-os júniusi poznani felkelés szíven találta a magyarokat. Az októberi magyarországi események pedig a lengyel emberekben leltek őszinte megértésre. A Lengyelországban lezajló tömeges szimpátiatüntetések és véradások, a segélyszállítmányok megszervezése példa nélküli gesztus volt az egykor szovjet befolyás alatt álló szocialista országok viszonylatában. Ezt az összekötő kapcsot a Kádár-rendszer 80-as években megindított ellenpropagandája sem volt képes szétforgácsolni” – mondta a magyar államfő.
Schmitt Pál bejelentette, hogy jövőre ezen a napon Ópusztaszeren tartják meg a lengyel-magyar barátság napját.
Schmitt Pál és Bronislaw Komorowski az egyetem előtti Adam Mickiewicz téren megkoszorúzta a poznani felkelés áldozatainak emlékművét. A téren a magyar küldöttséget száz főnyi ünneplő tömeg fogadta egy transzparenssel, amelyen az állt: „Kedves magyar barátaink, veletek vagyunk”. A két elnök virágcsokrot helyezett el a poznani munkáslázadás lengyel és az 1956-os magyar forradalom magyar gyerekhőseiről elnevezett utcákban lévő emléktábláknál.
1956. június 28-án a poznani munkások általános sztrájkot tartottak a normarendezések és az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. A városban fegyveres harcok robbantak ki a rendfenntartó erőkkel, amelyekben 74-en életüket vesztették, több százan megsebesültek, mintegy 700 embert pedig letartóztattak.
A poznani események mintegy nyitányát jelentették az 1956-os magyar forradalomnak, melynek jelszavai között felhangzottak a „lengyel út” követésére buzdító felhívások. A rendszerváltás után Poznanban utcát neveztek el a lengyel és magyar 56 két gyermekkorú vértanújáról, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről.
A két államfő a Függetlenségi Harcok Múzeumában megnyitotta a Poznan-Budapest – szétlőtt városok című kiállítást.
A TriGránit vállalat közreműködésével közlekedési és kereskedelmi központ épül Poznanban; a magyar államfői látogatás utolsó programpontjaként az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt Schmitt Pál jelenlétében vette át a TriGránit és a Lengyel Vasúttársaság képviselője.
