Nem egészen két hónap múlva mintegy húszezer népszámlálási biztos kezdi meg munkáját Szlovákiában, bekopogtatva minden egyes házba, lakásba, hogy a népszámlálási íveket átadják, majd pedig összeszedjék. Szó szerint évtizedes jelentőségű munkát végeznek el. Az elkövetkező évtizedben ugyanis a most összegyűjtött adatok számos területen meghatározóak lesznek.
A népszámlálás során nemcsak a lakosokról gyűjtenek adatokat, hanem külön íveken az ingatlanokról is: a lakásokról és házakról.
A három kérdőív egy olyan részletes képet nyújt a lakosság jellemzőiről, helyzetéről, életkörülményeiről, amelyből kiindulva a fejlesztéspolitika, a szociális politika, az oktatáspolitika sokkal hatékonyabban tudja kezelni a felmerülő problémákat, mintha ilyen adatok egyáltalán nem állnának rendelkezésre, vagy nem lennének a lehető legpontosabbak. A népszámlálási adatok egybevetve a korábbi népszámlálás(ok) adataival rámutatnak azokra a tendenciákra, amiknek figyelmen kívül hagyása a legjobb szándékú erőfeszítést is sikertelenségre ítélheti.
Nem véletlenül hangsúlyozzák, sőt maga a népszámlálásról szóló törvény is tartalmazza, hogy a polgárok „teljes körűen, helyesen, helytállóan és időben” töltik ki az íveket. Tehát valós adatok szolgáltatása, az ívek valóságnak megfelelő kitöltése törvényi kötelesség, de ugyanakkor ez a kötelesség jogot alapító, keletkeztető is lehet. A magyar nemzetiségű polgárok számára ez teljesen nyilvánvaló, hisz tekintettel a szlovák törvényekre, amelyek a nemzetiség bizonyos arányához kötik a kisebbségi nyelv hivatali használatának kötelező biztosítását, a nemzetiség valóságnak megfelelő kitöltésétől függhet az, hogy egy adott településen lesz-e törvény biztosította lehetőség a magyar nyelv hivatali használatára. A magyar közéleti szereplők ezért hangsúlyozzák, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket a valóságnak megfelelően és a magyar kötődésünket, identitásunkat felvállalva töltsük ki.
Mivel a szlovák jogrend a kisebbségi nyelvhasználati jogokat lakossági arányhoz köti, ezért a kisebbségek számára sokkal fontosabb, hogy egy településen milyen arányban vallják magukat a lakosok kisebbséghez tartozónak, mint a szlovák nemzetiségűek számára az, hogy hányan vallják magukat szlováknak, őket ugyanis a nyelvhasználat terén semmiféle korlátozás nem éri, még akkor sem, ha szlovákként elenyésző kisebbségként élnek egy településen. Másként szólva: ha egy vegyes házasságból született, etnikailag kettős kötődésű polgár azon hezitálna, hogy szlováknak vagy magyarnak vallja-e magát, talán érdemes megfontolnia, hogy ha szlováknak vallja magát, annak semmiféle pozitív jogi következménye nem lesz, viszont ha magyar identitását vallja meg, vállalja fel a számlálóíven, akkor lehet, hogy éppen ezzel a cselekedetével teremti meg, tartja fenn településén a magyar nyelvhasználat lehetőségét az elkövetkező évtizedben.
Az idei népszámlálás több szempontból is különlegesnek számít. Egyrészt, először fordul elő, hogy az Európai Unió minden tagállamában egy éven belül kerül sor népszámlálásra és alapvetően hasonló kérdések alapján. Európa körülbelül félmilliárdnyi lakosságáról tehát összehasonlítható módon készül „pillanatfelvétel” egy egységes alapelvek szerint összeállított kérdéssor alapján. A szlovákiai népszámlálás másik újdonsága, hogy először lesz lehetőség elektronikus úton is kitölteni az íveket, ha valaki élni akar az információs kor adta új lehetőséggel, ami különösen az otthonuktól messzebb tanuló fiatalok körében lehet egyszerűbb megoldás. A 2001-es népszámláláshoz hasonlóan most is lehet magyar nyelvű kérdőívet választani.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által koordinált kampány is talán hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű, vagy anyanyelvű polgárok tudatosítsák a népszámlálási kérdőívek helyes és valóságnak megfelelő kitöltésének jelentőségét, mert bár maga a népszámlálás folyamata csak három hétig tart, eszmei időpontja pedig csak egyetlen pillanat (május 20-a éjfél), azonban az életünket és szülőföldünk jövőjét számos területen legalább egy évtizedre befolyásolhatja.
Horony Ákos
a szerző jogász, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának munkatársa
