Idén ismét megérkezik a Feltámadási Jelvény a Felvidékre és elindul a Feltámadási Menet a Csallóközön át Zoboraljára, a Garam-mentére és az Ipoly-vidékre is. A Pázmaneum Társulás idén is megszervezte a Feltámadási Menet útvonalát, több magyar egyházközség plébánosának és segítőinek bevonásával.
Május 7-én Győrből hozzák át a Feltámadási Jelvényt Komáromba, ahol Stubendek László vezetésével fogadják a győri zarándokokat. A jelvény aztán Dunaszerdahelyre érkezik, a III. Magyar Majálisra, ahol a Feltámadási Menet felvidéki útját szervező Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke és a Magyarok Szövetsége felvidéki vezetőségi tagja, Bugár György fogadja a komáromi zarándokokat.
Május 8-án vasárnap 9 órakor Érsekújvárban fogadhatják a Feltámadási Jelvényt, majd a zoboraljai magyarság fogadhatja délután 14:30 órai kezdettel a nyitrai Szent László király (piarista) templomban, ahol a szentmisét Ďurčo Zoltán magyar püspöki helynök celebrálja. Május 9-én az eredeti tervtől eltérően, Nagyölved helyett, kora délután Zselizen, este Garamkövesden és Helembán folytatódik a Feltámadási Menet útja. Május 10-én délután Márianosztrára viszik a felvidékiek, ahonnét május 11-én délelőtt Ipolyságra, délután Ipolybalogra érkezik.
A kezdeményezés azért jött létre 2005-ben, hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult vagy csalódott honfitársaknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, a nemzeti újjászületés tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult. A kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze.
Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási Menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán és a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugatra halad Burgenland felé, és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval.
A Feltámadási Menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonala a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését – egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A szervezők kérik, hogy a Feltámadási Jelvényt fogadók vegyék fel a kapcsolatot az előző és a következő állomás résztvevővel egyeztetés céljából.
Felvidék.ma, ka
