28582

A Szórvány és nemzetépítés című temesvári konferencia vendége volt Gyurgyik László felvidéki szociológus is. A Selye János Egyetem tanára évtizedek óta vizsgálja Szlovákia népességének demográfiai trendjeit.

A Kárpát-medence magyar szórványstratégiájának az előkészítése volt a feladata a Szórvány és nemzetépítés című nemzetközi konferenciának, amelyre május 13–14-én került sor a temesvári Bartók Béla Líceumban. A tanácskozás résztvevőit Répás Zsuzsanna államtitkár köszöntötte, aki elmondta, hogy 2010 óta kiemelten fontos a magyar kormány számára a külhoni magyarság helyzete és ezen belül is prioritást élveznek a szórványközösségek. Ezért létrehozták a MÁÉRT két új albizottságát, amelyek a Kárpát-medencei szórványközönségekkel és a nyugati diaszpórával foglalkoznak.
A konferencia első napján a szórványkutatók és a politikusok elemezték a Kárpát-medencei magyar szórványközösségek helyzetét. Dr. Biczó Gábor a Miskolci Egyetemről az asszimiláció fogalmának különféle értelmezéseit elemezte, hangsúlyozva: többség és kisebbség élhet úgy is együtt, egyensúlyban, hogy nem történik asszimiláció, ennek az esetnek különös jelentősége van egy szórványstratégia kidolgozása szempontjából. Dr. Gyurgyik László a felvidéki magyarság elszórványosodásának folyamatát mutatta be statisztikai adatokkal, demográfiai térképekkel illusztrálva. Dr. Bodó Barna előadása során arra hívta fel a figyelmet, hogy szórvány fogalma szellemi hungarikum, a többi Kárpát-medencei nemzet nem tesz különbséget a szórvány és a diaszpóra fogalma között. A Dr. Balogh Balázs az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója moderálta panelbeszélgetés során Kárpát-medencei politikusok értékelték az erdélyi, délvidéki és felvidéki szórványközösségek helyzetét. Székely István az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselője a szórványkollégiumok és a magyar házak hálózatának kialakítását tartotta a legfontosabbnak, hangsúlyozva, hogy a szórványközösség külső támogatás nélkül nem tudja megőrizni identitását. Toró Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke képviselője szerint a szórványstratégiát ki kell emelni a pártpolitikai csatározások köréből és csak konszenzusos alapon lehet kidolgozni, ugyanakkor a szórványstratégia a nemzetstratégia része kell legyen. A konferencia második napján a szakemberek mellett az egyházak és a civil szervezetek képviselői is kifejthették álláspontjukat a szórványközösségek helyzetével kapcsolatosan.
A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsor május 16-i adásában Gecse Géza beszélgetett Gyurgyik László szociológussal., aki elmondta: „A szlovákiai magyaroknak 80%-a tömbben él és van egy kisebb rész, amely szórvány körülmények között sokkal kisebb, infrastrukturális intézményi háttérrel rendelkezik. Az ő identitásszerkezetük, hogy ha ezt a kifejezést használom mondhatom, hogy sokkal kevésbé stabil, átmeneti több szempontból. Nagyobb mértékben élnek vegyesházasságban és iskolázottságuk kevésbé kötődik a magyar intézményrendszerhez, de ebből adódóan adatrögzítési alkalmakkor identitás bevallásuk is kevésbé számítható ki, mint a tömbterületen élők esetében. Szórványhelyzetben a Zoboralja, illetve a nagyvárosok környékén és a nagyvárosokban Pozsony és Kassán élők, ezen kívül a Zoborolaja, illetve a Nyitra-Érsekújvár-Léva háromszögben élő népességet szokták jórészt szórványlakosságnak tekinteni. Plussz a két nagyváros környékén, mondhatni, hogy az aglomerációs övezetében élő lakosságot. 20 százalékkal csökkent a szórványközegben élők aránya, míg a tömbmagyarságban élők 3-4 százalékkal csökkentek. A szlovák lakosság meg nőtt. Igaz, hogy a 90-es években mintegy 120 ezer fővel nőtt az ország lakossága s a szlovák lakosságé is hasonló mértékben. Most egy néhány tízezer fős növekedés várható országo szempontból és hasonló mértékben a szlovákok körében is, mintegy ötvenzere fő durván. A szlovák lakosságnak a demográfiai trendjei eleve kedvezőbbek és erre még rásegít az asszimilációs folyamat is.” Gyurgyík László elmondta, hogy a népszámlálás kapcsán szlovákiai magyarok vallják be őszintén a nemzeti kötődésüket, amivel rendelkeznek és próbáljanak a különböző megnyilvánuló félemlektől eltekinteni.

Felvidék.ma