A kormányüléssel párhuzamosan Richard Sulík, az SaS elnöke sajtóértekezleten jelentette be, hogy pártja mostantól kezdve semmilyen további adóemelést nem fog megszavazni. Spróroljon az állam önmagán, üzente a tanácskozásra, melynek eredeti napirendjén szerepelt 2012-es költségvetési sarokszámok tervezete.
Ezt ugyan visszavonták, de a vita marad. Ivan Mikloš (SDKÚ-DS) pénzügyminiszter ugyan nem ment bele a nyilvános üzengetésbe, azt azonban megjegyezte: a koalícióban nem a sajtón át szokás üzengetni. Sulík szerint az adó- és járulékalapok egységesítése, az egyes, eddig kivételes elbánást élvező jövedelmek adó- és járulékkötelessé tétele lehet a megoldás, nem a fogyasztási/jövedéki adók és az áfa további emelése. Erre Mikloš azt felelte: a kormánykoalíció kötelezte el magát, hogy további adóemelés nem lesz, bár ez nem jelenti, hogy egy-egy adónem érintetlen marad.
A mai kormányülés elfogadta az adóbehajtás következetes végrehajtásának és ellenőrzésének koncepcióját, mely elemzi az egyes adónemek pillanatnyi helyzetét, számba veszi a lehetséges kibúvókat, és megoldásokat javasol az adóelkerülés megszüntetésére. A személyi jövedelemadók és kötelező járulékok terén egységes ellenőrzést javasol, elsősorban a feketemunka kiküszöbölésére, a szerződéses béren felül készpénzben nyújtott „kiegészítés” felszámolására, de kivenné a járulékmentesség alól a nem bér jellegű jövedelmeket is (pl. az osztalékok, nyereségrészesedések stb.). A feketemunka egyik módjaként kezelné az ún. kényszervállalkozásokat, melyek úgy jönnek létre, hogy a munkáltató iparengedélyre dolgoztatja a munkavállalót, mert így olcsóbb számára a munkaerő, a munkavállalónak pedig azért éri meg így dolgozni, mert adó- és járulékalapját az ún. adókiadásokkal csökkentheti.
A koncepció egyik érdekes adata az átlagos járulékteher a jövedelemhez mérten. A munkaviszonyban lévő egyén 13,4 százalékot fizet, a munkáltatója 35,2 százalékot, ami összesen 48,6 százalékos bérre rakodó járulékterhet jelent. Az önfoglalkoztató (egyszemélyes vállalkozó) járulékterhe 47,15 százalék, de az utóbbi esetében a 4 százalékos foglalkoztatási járulék – mely alapján munkanélküli-segélyre jogosult a munkáját elveszítő egyén – nincs benne a kimutatásban, mert ennek a fizetése nem kötelező. Az egységes személyi jövedelemadó 19 százalékos mindkét esetben.
A kormány konkrét törvénymódosításokkal segítené elő a hatékonyabb adó- és járulékbehajtást; speciális adóellenőrző hatóságot hozna létre; az áfa-csalás ellen a fiktív vállalkozások felgöngyölítésével lépne fel, pl. kizárná, hogy olyan székhelyen vagy postacímen legyen bejegyezve vállalkozás, ahol az ténylegesen nem fejt ki tevékenységet. Szigorítaná a számlaadási fegyelmet, 10 000 euró felett megtiltaná a készpénzfizetést…
2010 végére több mint 285 millió euróra nőttek a tartozások az egészségügyi ágazatban. Tavaly havi 7,7 millióval nőtt az adósságállomány, a legnagyobb mértékben az állami intézményekben. Egy év alatt 93,9 millióval lett több, s december végén elérte a 209,36 millió eurót. A tartozás 51 százaléka ki nem fizetett gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-számla, de jelentős a hátralék a nyugdíjbiztosítóval és az energiaszolgáltatókkal szemben is. A községi és megyei intézmények adósságállománya 75,76 millió euró, 2009-hez képest 1,75 millióval csökkent. Az adósság 40 százaléka itt is a ki nem fizetett gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-számla.
Az eladósodás a tavalyi második félévben ugrásszerűen nőtt, mivel az egészségbiztosítók csökkentették a szolgáltatásokért folyósított térítéseket, a havi limiten felül nyújtott betegellátásért pedig egyáltalán nem fizettek. Az egészségügyi minisztérium a helyzet megoldását az ellátórendszer racionalizálásában látja. Ez ágyszám-csökkentést, az állami intézmények komplex átszervezését (részvénytársasággá alakulását), diagnózisokra lebontott költségtérítést, a gyógyszerár-képzés és gyógyszerpolitika teljes reformját jelenti, párhuzamosan az Általános Egészségbiztosító szigorú járulékbehajtását feltételezi.
Rendet kíván teremteni a tárca a páciensektől kérhető készpénz-hozzájárulások terén is. Mivel az ágazatban egyre erőteljesebb a követelés ennek bevezetésére, a kormány egyértelművé akarja tenni, melyek azok az átlagon felüli szolgáltatások, amelyek esetén közvetlen térítés kérhető. A kormányprogram ugyan a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését nevezte meg célként, köztes lépésként azonban az egészségügyi ellátásról szóló törvény módosításában akarja a konkrét készpénz-fizetési feltételeket tisztázni úgy, hogy a jogszabály októbertől életbe léphessen.
