Az ismeretlen szomszéd – Magyarország fejlődése 1990-2010 között c. könyv megjelentetésének célja, hogy tágabb képet nyújtson a magyar társadalomról, mivel a média és egyes politikai pártok ténykedésének köszönhetően inkább csak a két ország közti viszony konfliktusos részeinek láttatása kerül túlsúlyba.
Nyilatkozta a könyv október 5-ei pozsonyi bemutatóján Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének dolgozója.
A publikáció megjelentetése Marušiak és a budapesti Terra Recognita Alapítvány igyekezetének köszönhetően elsősorban arra irányul, hogy a figyelmet a 2008-ban megjelent „Meghasadt múlt” c. könyv múltelemzése után a jelenre irányítsa. Az elképzelést a budapesti szlovák nagykövet, Peter Weiss is felkarolta, és a magyar külügyminisztérium, a pozsonyi Komenský Egyetem és a Magyar Kulturális Intézet is támogatta az ötletet.
„Az ismeretlen szomszéd c. könyv különböző politikai irányultságú szakemberek, a média, kultúra, politika, gazdaság vagy a romakérdés területén neves emberek véleményét tárja az olvasó elé – ecsetelte Marušiak – egy képet alkotva arról, hogyan látják a modern változó Magyarországot ők. A könyv egyfajta reflexióként is szolgálhat mindkét ország számára, lehetővé teszi a szlovákok számára, hogy az adott korban elért saját eredményeiket összehasonlítsák a magyarokéval. A politológus bejelentette azt is, hogy 2012-ben Az ismeretlen szomszéd sorozat újabb könyvét is tervezik megjelentetni – az anyagiak függvényében –, mégpedig a Szlovákiáról szólót, amelyet a szélesebb magyar társadalomnak szánnának.
A kötetben elsősorban a fiatalabb szakemberek korosztálya szólal meg, az 1970 és 1981 között születettek, ami Zahorán Csaba, az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa szerint új szemléletet hozhat a szlovák-magyar kapcsolatok témájába, hiszen ideje lenne már hátrahagyni a két ország sorsára vonatkozó régi nézeteket. „Lehet, hogy 1989 előtt – ahogyan Marušiak úr mondta – jobbak voltak a szlovák-magyar viszonyok. Mégpedig annak köszönhetően, hogy bizonyos kérdések Magyarországon vagy Csehszlovákiában tabutémának számítottak. Magyarországon nem sokat beszéltek a külföldön élő magyar kisebbségekről, ami természetesen Csehszlovákiának vagy Romániának tetszett, mivel Magyarország nem avatkozott be a belügyeikbe” – állapította meg. Míg a magyarok a külföldön élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre nem tekintenek automatikus úgy, mint az adott szomszédos ország belügyére – tette hozzá Zahorán.
Felvidek.ma, dé
