pozsony-var01

A szlovák kormány tegnap 22.13 órakor, egy szerencsétlen percben megbukott. Iveta Radičová távozik, mert a kormánykoalíció egy egyszerűnek tűnő kérdésben képtelen volt megegyezni.

Dzurinda már feladatul kapta, hogy kezdjen tárgyalásokat a szociáldemokraták vezérével Robert Ficoval. Ennyi a tegnapi drámai nap rövid, de kemény mérlege. A tanulságokat a politológusok, az érintett, vagy kívülálló politikusaink elmondják majd önöknek. Mivel eddig Szlovákiában nem volt példa egy kormány parlamenti bukására, megpróbáljuk megközelíteni, hogy a politikai életben az elkövetkező napokban mi várható, mi jöhet a tegnapi „bukfenc” után? Előrehozott választások lesznek, vagy a jelenlegi kormánykoalíció megpróbál valamiféle politikai megalkuvásokra épített módon kisebbségben kormányozni?

A legvalószínűbb az előrehozott választások lesznek. Ezt már többször kinyilatkozta Robert Fico arra az esetre, ha az euró-mentőcsomag miatt megbukna a kormány és a parlamentben az ő segítségével kapna zöld-utat. Valószínű, létezik már háttéregyezség a koalíció maradék 3 pártja és a Smer-SD párt között, csak most ezt kell szentesíteni, amire az Európai Unió is szívesen áldását adja, mert ezt várja el Szlovákiától. Hogy ez a pillanatnyi érdekszövetség tartós marad-e, arra nincs kezesség. Túl erős személyiségek (alfahímek) ülnek a pártok elnöki székében, és más témában nehezen találnának ennyire megegyező álláspontot, mint a mentőcsomag parlamenti jóváhagyásának szükségességében. A pártprogramok és az eredendő politikai nézeteik túl nyitott ollót tartanak elénk. Ha ezt politikai kényszerből össze kellene zárni, azzal nem lehetne dolgozni. Ebből a hasonlatból azt hiszem világos, hogy az erre a hétre várható események egy egyhasználatos jobb-bal párti összeborulást hoznak az euró-mentőcsomag parlamenti jóváhagyása érdekében. Fico ebbe csak abban az esetben fog belemenni, ha a kormány előzőleg a köztársasági elnöknek hivatalosan benyújtja lemondását, és hivatali kormányként működik tovább az előrehozott választásokon létrejövő új kormány hivatalba-lépésének pillanatáig.

A Smer-SD párt számára kellemetlen, hogy a szlovák társadalomban tovább tartanak a diétás hónapok, gazdasági és pénzügyi megszorításokat kell végrehajtani. A kormánynak nincs pénze a lázongó tárcák alkalmazottainak bérfejlesztésre. Azok már az utcán tiltakoznak, sztrájkolnak és az elégedetlenkedők hangja egyre hangosabb. Tenni kell valamit a hivatalban levő kormánynak, mert országos sztrájk fenyeget, de Szlovákiában akár éhséglázadás is kitörhet. Ebben a helyzetben, ismerve Robet Fico ravaszságát, feltételezhető, hogy meggondolja magát és nem fog ragaszkodni az előrehozott választásokhoz, és mást fog javasolni a köztársasági elnök, Ivan Gašparovičnak valamint a jobboldal vezérének, Mikuláš Dzurindának. Nem lennék meglepődve, ha azt javasolná, hogy vonják vissza a parlamentbe leadott törvényjavaslataikat, és csak azt terjesszék be, amiben előre megegyeznek és a Smer-SD párt csendes támogatásával jóváhagyhatók. Ezzel a trükkel egy kisebbségi kormány tovább működhet akár a rendes választások időpontjáig, és a kormányfőt akár Mikluláš Dzurindának is hívhatják. Erre egyébként több jel is mutat. A tegnapi parlamenti vitában a SaS és a SNS képviselők felszólalásában tényként közölték ezt a lehetséges változatot, és Radičová bukásának igazi okaként emlegették, mondva, „azért kell mennie Radičovának, mert újra Dzurinda akar lenni a kormányfő”. Lehet, ők többet tudnak a háttéregyezkedésekről, és arról, hogy a tegnapi politikai drámában ki az áldozat és ki a győztes!

Csak megjegyzem, hogy az előrehozott választások parlamenti jóváhagyásához 90 képviselő igen szavazata szükséges, vagyis alkotmányos többség kell hozzá, és ez az, ami szintén az utóbbi forgatókönyv megvalósulásának lehetőségét valószínűsíti. Vagyis, nagy valószínűséggel a következő választásokig átmeneti kormány fog működni. A most parlamenten kívül levő, az előrehozott választásokban érdekelt pártoknak ez a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, amit – mert nem tehetnek mást – elviselni kényszerülnének. Sok múlik a köztársasági elnökön és a parlament elnökén, hogy ők mit akarnak. Ezért az ő nyilatkozataikat figyelve tudunk releváns tájékoztatást kapni arról, hogyan alakulnak tovább a politikai pártok hétköznapjai Szlovákiában.

Számunkra, a kisebbségi létben élőkre kellemetlen napok várnak, mert újra előkerül a magyar kártya (már tegnap is felbukkan egy felszólalásban), és egyesek megint a hátunkon szöges cipővel taposva próbálnak majd a parlamentbe jutni.

Felvidek.ma, Dunajszky Géza