Van, akinek már befejeződött, van, aki a közepén tart, van, aki már csak a késői szüretelésű bor alapanyagára vár. Hogy milyenek lesznek a 2011-es borok, még nem tudjuk, de szőlőből, mustból már jósolhatunk.
Érdekes évjáratot élünk meg idén. Nem is emlékszem, mikor volt ilyen hosszú csapadékmentes időszak nyár végén, ősz elején. Hiszen gyakorlatilag augusztus elejétől októberig szinte egy csepp eső sem esett. Előtte persze hideg volt, rossz idő, a nyaralók számára július vége rémálomként kerül az emlékkönyvbe. Már-már rémület járta be a hegyoldalakat is, 2010 sötét árnya lebegett a fejünk fölött. A virágzás ugyan az előző évhez képest rendben lezajlott, ám eső esőt követett, hűvös volt, megjelent a lisztharmat, itt-ott a peronoszpóra és a botrytis. Aztán augusztus első napjaiban beköszöntött a kegyelmi időszak, és még a hanyagabb szőlősgazdák is fellélegezhettek. A fenyegetőző betegségek diszkréten visszavonultak, a fertőzött bogyók beszáradtak. Aki tudatosan, és nem pedig néhány nagy növényvédő cég előre gyártott tervei alapján permetezett, annak több mint két hónapja nem kellett vegyszer után nyúlnia (és most már felesleges is).
A hónap közepétől elkezdődhetett a kellemes latolgatás: melyik fajtát mikor szüreteljük? A mustfokokkal nem lehet gond, csak a legtürelmetlenebb gazdáknak kellett idén is a csomagolt napfény (azaz a kristálycukor) után nyúlniuk. Ők meg is érdemlik a sorsukat… A korai szőlőfajták (Irsai Olivér, Morva muskotály) nagy része már augusztus végén a pincékbe került, de a Zöld veltelini, Leányka, Szent Lőrinc is hamar beérett. Sokan féltek attól, hogy a savak a szeptemberi “nyár” hatására elégnek, ám véleményem szerint ez a félelem nem volt igazán megalapozott. Hogy igazam lesz-e, arra majd az első újborkóstolókon, borversenyeken kapjuk meg a választ. Visszatérve a fajtákra: a 22-23 csehszlovák mustfok (19-20 magyar mustfok) szinte minden szőlőfajtánál alapkövetelmény idén. Ez ideális szint az optimálisnak tartott 12-13 százalékos alkoholtartalom eléréséhez. Sajnos az Olasz rizlingnél elfogyott a türelem, nagyon sokan 19-20 fokosan, a Zöld veltelinivel egyidőben szüretelték, pedig pár hét igazán jót tett volna még neki. De már megszokhattuk, hogy ha kitör a szüreti láz, akkor szőlő nem maradhat tőkén… Persze nemcsak a szüreti láz az oka a türelmetlenségnek. Félelem a seregélyektől, a tolvajoktól, rothadástól. Muzslán állítólag Olasz rizlingre specializálódott földalatti különítmény alakult, amely még a sokat okolt madaraknál is alaposabb munkát végez. Ebből is látszik, mennyire meg lenne a szerepük az egy évszázaddal ezelőtt még kitűnően működő hegyközségeknek, melyek a szüret idején puskás hegyőröket, csőszöket alkalmazva teremtettek biztonságot a szárnyas és szárny nélküli betolakodókkal szemben. Nem ártana ma sem, ha néhány pofon elcsattanna a hegyen, persze csak megalapozott indokkal, kulturáltan…
A Szent Lőrinc után lassan sorra került a többi kékszőlő is. A Pinot noir (Kékburgundi) nagy része már a pincékben forr, a Kékfrankost is sokan csömöszölik, bár ezzel a fajtával talán még érdemes egy-két hetet várni, ahogy a Cabernet-kel, Merlot-val is. Az André, Alibernet savai még bírják a napfényt, a Dunaj mustfoka viszont már igencsak kúszik felfelé… A csapadék hiánya nemcsak öröm, kiesést is jelent, hiszen egyes fajták (pl. az előbb említett Dunaj) elkezdtek fonnyadni, a leszüretelt szőlőben pedig kevesebb idén a kinyerhető lé. Azaz 2011-ben kevesebb bor várható mint két évvel ezelőtt. (2010-et szándékosan hagytam ki, tekintettel annak szélsőséges viszonyaira.) A fehér szőlők közül gyakorlatilag mindegyiket szedik, vagy már be is fejezték a szüretet, beleértve a Pinot blanc (Fehérburgundi), Szürkebarát, Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Devín fajtákat is. Kivéve persze azokat, melyekből késői szüretelésű, édes borokat szeretnének készíteni a borászok. Talán az október elejei hidegfront segít megállítani a savak csökkenését, és a remények szerint egy októberi második vénasszonyok nyara tökéletesítheti még a termést.
Összességében elmondható, hogy 2011-ből kitűnő tételeket várhatunk, akár fehér, akár vörösborokról beszélünk. Azazhogy dehogyis beszéljünk, inkább igyunk, kóstoljunk, mulassunk!
Geönczeöl Attila, Boregylet/Felvidék.ma
