Ijesztő képet festett a határon túli magyarok demográfiai viszonyairól Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnöke.
A Magyar Hírlapnak adott interjújában kifejtette, hogy sem az anyaországban, sem pedig összességében az elszakított országrészekben nem születik annyi gyermek, amely elegendő lenne a magyarság fogyásának megállításához. A legsúlyosabb helyzet épp a Felvidéken van: a szlovákságot is érintő népességcsökkenésnél gyorsabban fogyatkozik a felvidéki magyarság, ráadásul itt nagyobb a hajlam az asszimilációra is. De az is aggodalomra ad okot, hogy jellemző a vegyes házasságokból született gyermekek szlovák iskolákba íratása. Ráadásul Szabó szerint a felvidéki családszervezetek meglehetősen passzívak, képtelenek közösen föllépni a szlovák kormánynál a magyarokat sértő intézkedések kapcsán. Ami a többi elcsatolt magyar országrészt illeti, Szabó Endre a Hírlapnak elmondta: a kárpátaljai magyarok erősen ragaszkodnak magyarságukhoz s nem is akarnak az anyaországba áttelepülni. A legstabilabbbak az erdélyi magyarok létszámát tartja a KCSZ alelnöke – körükben megállt a népességfogyás. Délvidéken egyre csökken a magyarság létszáma, itt azonban – a felvidéki helyzettel ellentétben – a szerbek fogyásának mértéke meghaladja a magyarokét. Szabó Endre fontosnak tartja, hogy az EU megfelelő fórumain is felhívják a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára: „Föl kell ébresztenünk őket, hogy nem csak a dél-tiroli németeknek jár az anyanyelvi oktatás és a saját kultúra védelme, hanem a határokon túl rekedt magyaroknak is” – idézi a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnökét a Magyar Hírlap.
Felvidék.ma
