Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök, amikor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) vezetőit fogadta pénteken a Sándor-palotában.
Schmitt Pál a tanácskozás előtt mondott köszöntőjében arról beszélt, hogy az autonómiatörekvések kérdésében egyrészt a határon túli magyar szervezetek is megvívják a saját harcaikat, másrészt a magyar kormány is markánsan kiáll a nemzetstratégia mellett. Mint mondta, államfőként az a munkája, hogy “puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve. Hozzátette: minden esetben van konkrét kérés is, amit jószívvel továbbít, például egy temető, egy templom, egy iskola vagy egy könyvtár megmentése. “Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na, tessék megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak” – fogalmazott. Schmitt Pál köszöntője után a tanácskozás zárt részén Tőkés László, a KMAT elnöke foglalja össze a szervezet céljait és az együttműködés lehetőségeit Magyarországgal. Ezután a jelen lévő szervezetek vezetői ismertetik sajátos problémáikat, és kiegészítik a korábban írásban elküldött autonómiakoncepciójukat. Schmitt Pál hivatalba lépése óta ez az első ilyen találkozó.
A tanácskozáson részt vett mások mellett Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői.
“A felek megállapodtak, hangsúlyozni kívánják, hogy az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség éli mindennapjait” – olvasható.
Mint írták, a tanács tagjai üdvözölték, hogy a Magyarországon készülő választási törvény biztosítani kívánja minden magyar állampolgárnak a szabad választás jogát és lehetőségét. Méltatták továbbá azt a nemzeti összefogást, amely a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény elfogadása ellen nyilvánult meg. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kárpótlás kérdését rendező Szerbia elnyerhesse az EU-tagjelölti státuszt – olvasható.
“Mindannyian fontosnak tartották, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések békésen és méltósággal történjenek” – zárul a közlemény.
Schmitt Pál hivatalba lépése óta ez az első ilyen találkozó.
Felvidek.ma, mti
