31119

Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a múlt pénteki londoni látogatása alkalmából faggatta az Economics c. lap. A különböző belpolitikai és gazdasági kérdések mellett szó esett Magyarország külkapcsolatairól, az abban bekövetkezett fordulatról – amit viszont a brit lap újságírója aggasztónak tart.

Különösen Magyarország kelet felé való nyitását (Kína, Oroszország) – no és ami bennünket különösen is érint és érdekel: a magyar-szlovák viszonyt. Egészen pontosan az orbáni külpolitikának a szlovákok “félelmeivel” szembeni érzéketlensége, a rossz szomszédi viszony miatt rágja körmeit a brit újságíró kolléga aggodalmában. És ez – maga a jelenség, ahogy a külföldi sajtó általában is viszonyul Orbánékhoz, főleg a külpolitika területén – valahol a kormány hibája is. A csak nyomokban létező, pocsék kommunikáció, az e területen tapasztalható lagymatagság, árral való sodródás és az utólaagos kapkodás. Ezt láthattuk a médiatörvény kapcsán is, amikor a nyugati neoliberális sajtó valóságos hadjáratot indított a magyar kormány ellen, diktatúrát, fasizmust kiáltva. Az adekvát válasz ezekre a rágalmakra elmaradt, legalábbis nem tudok arról, hogy kampányszerűen összetrombitálták volna a megfelelő embereket, nagyszabású propagandahadjáratot folytatva, nagy nemzetközi sajtótájékoztatókat tartva stb. Most maga az Economics is megjegyzi, hogy Orbánt igencsak ritkán tudja elcsípni a nemzetközi sajtó egy-egy interjúra…

De visszatérve a mostani beszélgetésben elhangzottakra: Orbán nagyon korrektül és karakánul válaszolt arra a folyton nyakunkba akasztott kérdésre – amely inkább megrovó tartalmú felszólítás – hogy ugyan nem Magyarországnak kellene-e lépnie a szlovák aggodalmak eloszlatása érdekében? Erre a magyar miniszterelnök így válaszolt: “Ez nem az én dolgom. Ha a magyarok megszokták, hogy harmadakkora országban élnek, akkor a szlovákoknak is meg kell tanulniuk együttélni a helyzettel” – idézi az interjúból magyarul az Index hírportál.

Hogy mennyire lehet megszokni az országcsonkítást, abba most ne is menjünk bele, egy brit fül számára talán már ennyi is épp elég – ha egyáltalán fel tudja fogni, mit jelentettek, okoztak a – mások mellett –  hazája bábáskodásával megkötött Párizs környéki békediktátumok…
Abban viszont igaza van Orbánnak, hogy a gesztusokat itt nem Magyarországnak kell gyakorolnia, a szlovákokkal szemben pedig különösen nem. Addig semmiképpen sem, amíg a szlovák jogrend szerves részét képezik kollektív bűnösséget kimondó, állampolgárságtól alkotmánnyal ütköző módon megfosztó jogszabályok, illetőleg lépten-nyomon magyarellenes intézkedésekkel, megnyilvánulásokkal szembesülhetünk a legmagasabb politikai körök irányából.
Belegondolni is szörnyű, mit kapna a magyar miniszterelnök, ha csak harmad olyan lépéseket tenne illetve kommunikációt folytatna, mint azt a szlovák “partnerek” teszik…

Szűcs Dániel, Felvidék.ma