Így néz ki tehát az, amikor a Szlovák Köztársaság kormánya úgymond erkölcsi jóvátételt ad a magyarságáért a nyílt utcán összevert lánynak azért, mert hivatalos szervei elfelejtették, melyik évszázadot is írjuk és ezért nem túl kifinomult és nem eléggé „huszonegyedikszázadi” módszerekkel gyötörték éveken át a soviniszta erőszak áldozatát.
„A Szlovák Köztársaság kormánya elismeri, hogy a panaszos Žák-Malina Hedvignek az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott panasza ügyében (51493/07 szám) léteznek bizonyos körülmények, amelyek kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, be voltak-e tartva a panaszosnak az általános emberi szabadságjogok egyezményében biztosított emberi és állampolgári jogai. A Szlovák Köztársaság kormánya ezért egyetértett az ügy megbékélés útján történő megoldásával, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011. november 8-án tudomásul vett és a panaszt kihúzta az ügyek jegyzékéből. Szlovák Köztársaság kormánya sajnálatát fejezi ki a panaszos Žák-Malina Hedvig 51493/07 számú panasza ügyében, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságához lett benyújtva”.
Ennyi jár azért, hogy az állam hivatalos szervei, az igazszágszolgáltatás „nagyágyúi”, szakértőkkel, belügyminiszterrel és persze miniszterelnökkel a csúcson össze-vissza beszéltek, vagy éppen nyíltan hazudtak.
Nincs jogom megkérdőjelezni Malina Hedvig döntését, aki érthető módon szeretett volna pontot tenni ennek a szomorú históriának a végére. Ezt bizonyára már évekkel ezelőtt szívesen megtette volna – ha engedik neki. A megbékélés, a kölcsönös kéznyújtás egyébként is szép, derék dolog. A kéznyújtás, a kölcsönös! De nem az ilyen semmitmondó, pökhendi, cinikus odavetett mondathalmaz, melyből csak úgy süt az őszintétlenség és a „különvélemény”.
Ismerve a szlovákiai viszonyokat, ez azért mégsem annyira meglepő. A kéznyújtás itt még nem úgy működik, eszembe is jutott mindjárt a borzasztóan előítéletes és teljesen alaptalan mondás, miszerint: „adj a tótnak szállást…”.
Nos, itt ennyivel is egyensúlyba lehet hozni az állítólag mindenki számára garantált szabadságjogok alaposan kibillentett, mondhatni fejére állított mérlegét. Voltak „bizonyos körülmények, melyek kétségeket vetnek fel”. De épp az egyezség miatt e körülményekre hivatalosan már sohasem derülhet fény, mint ahogy azok a bizonyos „kétségek” sem tisztázhatók már.
Ellenben folyamatban van a főügyészségen egy eljárás Hedvig ellen hamis tanúzás ügyében. Ez aztán a megbékélés, de méginkább jó üzlet – szlovák módra: a jóllakott kecske végül desszertként még benyomja a szép fej káposztát is. Maga a Fico-Kalinák páros sem csinálhatta volna szebben!
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”30588,30384,30403,30392,31600,29934,29900″}
