Magyarország külgazdasági stratégiája és a Wekerle-terv külgazdasági programja nem valósulhat meg hatékonyan működő intézményrendszer nélkül. A Kárpát-medencei vállalkozók hálózatosodása az egész térség számára jelentős gazdasági előnyökkel járhat
Fő célkitűzése, hogy ösztönözze a magyar tulajdonú vállalkozások nemzetközi piacokon való megjelenését és a külföldi befektetők magyarországi beruházásait. Ennek érdekében együttműködési megállapodást írtak alá 2012. szeptember 6-án, csütörtökön a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) vezetői a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor.
A HITA képviseletében Dobos Erzsébet elnök, az Eximbank és a MEHIB képviseletében Nátrán Roland vezérigazgató kifejtette: az együttműködés során a szervezetek közös célja, hogy koordináltan segítsék elő a magyar kis- és középvállalkozói szektor külgazdasági tevékenységét, a magyar vállalatok exportjának növelését, valamint hozzájáruljanak a külpiaci teljesítmények és a versenyképesség fokozásához.
Az együttműködő partnerek kiemelkedően fontos feladatnak tekintik a latin-amerikai, az afrikai, a kelet-ázsiai, valamint a FÁK, a nyugat-balkáni és a kárpát-medencei országokban megnyíló új üzleti lehetőségek kiaknázását, a vállalkozói munka hatékony támogatását, és a Kárpát Régió Üzleti Hálózattal való együttműködést.
A szakmai összefogás további célja, hogy a HITA irodáin keresztül az ügyfeleket érdemben tájékoztassák az exportfinanszírozási és az exporthitel biztosítási piac változásairól és opcióiról, valamint az Eximbank és a MEHIB által nyújtott szerződéskötési lehetőségekről. Ennek érdekében a jövőben közös promóciós tevékenységet folytatnak a konferenciák, szakkiállítások és vásárok támogatása terén. A vállalkozók tájékoztatására fórumokat szerveznek, továbbá az üzleti kapcsolatépítő események közös rendezésére, valamint nemzetközi és regionális eseményeken való együttes megjelenésre törekszenek.
Készül az intézkedési terv a Wekerle Terv végrehajtására
Az érintett tárcák szoros együttműködésével már készül a hazai vállalkozások Kárpát-medencei piaci pozíciójának erősítését szolgáló Wekerle Terv éves intézkedési terve, amely a 2013-ban végrehajtható vagy megkezdhető feladatokat fogja tartartalmazni – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére.
A Wekerle Terv ágazati kitörési pontjai a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszergazdaság, a zöldgazdaság, a turizmus- és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor összehangolt fejlesztésére koncentrálnak. Ezeken a területeken a Kárpát-medencei vállalkozók hálózatosodása az egész térség számára jelentős gazdasági előnyökkel járhat – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormany.hu-n olvasható dokumentum szerint a Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedésekkel 2020-ra olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzel el a tárca, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik, és amelyben a kkv-k a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához.
A Wekerle Terv – a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló kormányhatározat szerint az idén szeptember 30-áig, majd ezt követően minden év május 31-éig kell kidolgozni a végrehajtás éves kormányzati intézkedési terveit.
Az MTI érdeklődésére az NGM közölte: a Wekerle Tervről szóló előterjesztést a kormány 2012. július 4-i ülésén tárgyalta és fogadta el. A Wekerle Terv végrehajtását szolgáló konkrét intézkedések meghatározása érdekében a kormány minden évben egy-egy intézkedési tervet készít.
A Wekerle Terv a magyar gazdaság növekedési érdekeit szem előtt tartó Kárpát-medencei makro regionális gazdaságfejlesztési stratégia, amelynek fő célja a hazai tulajdonú vállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások térségi piaci pozícióinak erősítése, a Kárpát-medencei célterületekre irányuló befektetések és üzleti kapcsolatok elősegítése – írja tájékoztatásában az NGM.
A regionális léptékű tervezés segítségével cél a Kárpát-medencei helyi vállalkozók integrációjának megteremtése, a globális és helyi gazdaság viszonyának szorosabbra fűzése. Közvetett célkitűzés, hogy a magyar gazdaság Kárpát-medencei pozícióinak erősítésén keresztül a határon túli magyar közösségek életfeltételeinek jobbítását, önálló gazdaságfejlesztési terveinek megvalósítását is támogassa, kihasználva a határon túl élő nemzetrészek híd szerepét a többségi társadalom és Magyarország között – mutat rá a szaktárca.
A stratégia végrehajtását Radetzky Jenő személyében miniszteri biztos felügyeli.
A miniszteri biztos feladata a Wekerle Terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok szervezése, koordinálása, az ezzel kapcsolatos közigazgatási, határon túli és egyéb szakmai érintettekkel történő egyeztetések lefolytatása, felel a Wekerle Terv konkrét intézkedéseket tartalmazó akciótervének elkészítéséért, valamint a Wekerle Terv megismertetéséhez szükséges tájékoztató programok megszervezéséért, a stratégiák és eszközök hatékony kommunikációjának lebonyolításáért – közölte az NGM.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte: a Wekerle Terv intézményrendszerének legfontosabb eleme a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében épül ki. A hálózat öt irodával már meg is kezdte működését, és a tervek szerint év végére 11 helyszínen lesznek elérhetők tanácsadói szolgáltatásai.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35492″}
