Az EU-nak megfelelő és rugalmas hosszú távú költségvetésre van szüksége, hogy megerősítse a gazdaságát és a munkaerőpiacát – így érvelt a legtöbb frakcióvezető a múlt heti plenáris vitán az Európai Parlamentben, a rendkívüli uniós csúcs előtt.
Az EU 2014–2020-as költségvetéséről próbáltak megállapodni a tagállamok vezetői.
Nemzeti érdekek ütköznek az Európai Unióban a gazdasági válság által gerjesztett problémák megoldási nehézségei miatt. A vitákat az váltotta ki, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament által egyezetett, korábbi költségvetési tervezetet megváltoztatták. Méghozzá úgy, hogy jelentős összegeket vonnának el a régiók felzárkóztatását elősegítő alapoktól és a mezőgazdaságtól, a vidékfejlesztéstől. Ezt az elképzelést az EP nem támogatja. Helyette kiszámítható, rugalmas, saját bevételi forrásokból (tranzakciós adó és speciális áfa) is építkező uniós költségvetést szorgalmazott. A képviselők szerint például a tranzakciós adóval és egy uniós áfával csökkenteni lehetne a tagállamok GDP-alapú befizetését, a hozzájárulások csökkentésével egyúttal a nettó befizetők és a nettó kedvezményezett országok közti költségvetési viták is megelőzhetők lennének a Tanácsban, mivel a költségvetés túlnyomó részét európai forrásból finanszíroznák. A költségvetési reformra azonban nem került sor.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta az EP vitájában, hogy a költségvetési tárgyalások az EU szavahihetőségének vizsgáját is jelentik. „Néhányan azt javasolják, hogy meg kell vágni a költségvetést, és úgy tesznek, mintha ennek semmilyen hatása nem lenne. De egy kis változtatás az uniós büdzsében sokat jelent azoknak, akik az uniós programoktól függnek. Csak egy példa: minden egyes milliárd euróval, amellyel csökkentjük a Horizont 2020 programot, 4000 kis- és középvállalkozás esik el a támogatástól.” Joseph Daul néppárti frakcióvezető szerint az uniós GDP 1%-a alatt maradó költségvetéssel nem lehet folytatni az uniós politikákat. Elmondta, reális forrásokra van szükség a már létező tervek megvalósításához, és csak a jövőbe tett befektetések jelentik a kiutat a válságból. Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője a néhány tagállam által képviselt „mindenki a maga ura” hozzáállást ostorozta. „Azt halljuk, hogy 50 80 100 200 milliárd euróval csökkentenék a költségvetést. Ez szégyenletes, mert a költségvetés nem csupán számháború. Az EU nak elegendő forrás kell, hogy teljesíteni tudja feladatait.” Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető a tagállami és az uniós költségvetések arányaira utalva hangoztatta: „Erős EU-büdzsére van szükség, mert a források uniós szinten történő összevonásával tudjuk megoldani a problémákat nemzeti szinten. Késznek kell lennünk arra, hogy megvétózzunk egy olyan javaslatot, amely alámegy a Bizottság javaslatának.” Martin Callanan, a konzervatív reformer frakció vezetője bírálta azokat, „akik szerint minden problémára Európa a válasz”. A kohéziós alapok forrásainak megőrzése mellett viszont kiállt, jelezve: biztosítani kell azoknak az országoknak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá.
Az Európai Bizottság eredetileg 1033 milliárd eurós költségvetést indítványozott, majd nemrégiben 973 milliárdosat, amit a csúcstalálkozóig Van Rompuy elnök 940 milliárdra faragott le, elsősorban brit és német követelésre. A csúcstalálkozót megelőző kétoldalú tárgyalások után újra 970 milliárdról beszéltek, kiszivárgott hírek szerint a versenyképesség javítását célzó keretet 13 milliárd, az európai infrastrukturális hálózatok fejlesztésére szolgáló pénzeket 5 milliárd, az uniós külpolitika keretét 5,5 milliárd, az európai polgárok biztonságát szolgáló programokat 1,6 milliárd euróval rövidítenék meg. A mezőgazdasági támogatási politika 7,7 milliárd euróval, a kohéziós politika 11 milliárd euróval kapna többet, mint amennyivel Van Rompuy az egyeztetésekre érkezett. Erre mondta Martin Schulz EP-elnök: „Minél távolabb kerül a kompromisszumos megállapodás a Bizottság eredeti javaslatától, annál nagyobb az esélye, hogy a parlament el fogja utasítani a megállapodást.” Martin Schulz tolmácsolta az EP azon véleményét is, hogy az uniós költségvetés nem Brüsszelnek – tehát a hivatalnak és parlamentnek – szánt pénz, mert az összeg 94 százaléka közvetlenül a tagállamokhoz kerül vissza.
A hétvégi csúcstalálkozó, amelynek meg kellett volna hozni a döntést a 2014 – 2020-as közös uniós költségvetésről, a szembenállásokat élezte ki. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hiába dolgozott ki újabb kompromisszumos javaslatot, a tagállamok közti nézetkülönbségeket nem sikerült kiküszöbölnie. Az idei év végéig a középtávú költségvetés tehát nem készül el. Újabb csúcstalálkozó 2013 elején várható.
Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP), mkp.sk/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36718,36743,36708″}
