E címen tartott előadást Mgr. Szép Mónika gyógypedagógus a XXVI. Városi Kulturális Napok műsorában.
„És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat, mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak és minden mezei vadnak…” olvashatjuk a Teremtés Könyvében, mely megközelítőleg hatezer évvel ezelőtt íródott. Tehát az embernek szüksége volt olyan segítőkre, akik szórakoztatják a mindennapok szürkeségében, és könnyebbé teszik az életét. Az Írás értelmében tehát az állatok feladata az, hogy az embernek segítőtársai legyenek földi boldogulásában.
Szép Mónika pozsonyi születésű és a Duna utcai magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium egykori növendéke. Második, nemzetközi érvényű érettségi vizsgáját a nevelőnői továbbképzőben tette le. Révkomáromban a Marianum Egyházzenei Alapiskola és Gimnáziumban egyházzenei tanfolyamot végzett. Egyetemi tanulmányai idején az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola és a Selye János Kollégium ösztöndíjasa volt. Egyetemi oklevelét, mint gyógypedagógus, a Komensky Egyetem Pedagógiai Karán szerezte. A bazális stimulációs terápia szakból nemzetközi oklevéllel rendelkezik. Lipován, azaz Nyitramalomszegen a fogyatékos személyek otthonában dolgozik, mint gyógypedagógus. Jelenleg a Komensky Egyetem Pedagógiai Karának végzős, külsős doktorandusz hallgatója .Az ember és az állat között létrejött kapcsolat számos olyan pozitív hatást hordoz magában, amely befolyásolja az élet minőséget és oldja a magányérzetet – említette meg előadása bevezetőjében Szép Mónika gyógypedagógus.
Kedvenc állatainkat számos lelki probléma, de főleg a megterhelésből kialakult különböző betegségek gyógyítására, enyhítésére hívhatjuk segítségül.
Az állatterápia kezdetei az 1960-as évekre vezethetők vissza. Történt, hogy Boris Levinson, amerikai pszichológus professzor egy viselkedési zavarokkal küszködő kisfiút kezelt, akit hosszú hónapokig képtelen volt szóra bírni. Egy alkalommal Levinson professzor kénytelen volt bevinni saját kutyáját a rendelőbe. A kutya hatására a gyermek feloldódott, beszélni kezdett az állathoz és annak gazdájához. A későbbiekben a tudományos kutatások bebizonyították, hogy az állatterápia számtalan területen használható: tanulási problémák, lelki terhek, fejlődési rendellenességek, mozgáskorlátozottság, alkoholizmus, kábítószer függőség gyógyításában. Az állatok jelenléte javítja a terápiában résztvevők hangulatát, a foglalkozás légköre oldottabbá válik és növekedik az emberek motivációja a változásra, gyógyulásra. Például Angliában az állatterápiás mozgalomban (PAT-Pet As Tharapy) több ezer olyan macskát és kutyát regisztráltak, melyeket gazdáik önkéntesen hordanak különböző kórházakba és látogatják a betegeket. A legismertebb terápiás állatok közé sorolhatók a macskák, kutyák, lovak, madarak, halak. A haszonállatok az erre a célra létrehozott farmokon találhatók és a páciensek látják el őket, akik a gondozás során elsajátítják a kötelességtudatot, a rendszerességet és az önállóságot. Ez a terápiás módszer az elvonókúrán tartózkodók részére alkalmas. Sajnos, hazánkban még alig esik szó arról, hogy milyen hihetetlenül nagy szerepük lehet az állatoknak közérzetünk javításában.
Az előadás befejezését követően a résztvevők kérdéseket intéztek az előadóhoz, vagy személyes tapasztalataikkal, észrevételeikkel egészítették ki az elhangzottakat. Az előadásra október 17-én került sor a XXVI. Városi Kulturális Napok műsorában.
Zsidek Veronika, Felvidék.ma
