(+Képgaléria) A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete Nagybalogon ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, ahol Ilonka néni keresztelte meg a frissen megjelenő helytörténeti kiadványt. Jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulasszonya is.
A balogvölgyi településeket összefogó szervezet 2002. március 15-én alakult a Felvidéken nyolcadikként. Székhelye Uzapanyiton van, tiszteletbeli elnöke a nagybalogi születésű Szepesházy Kálmán lett, aki 2008-ban hunyt el, de a tagság örökös tiszteletbeli elnökének választotta, és emlékét máig becsben tartja.
A nagyságos fejedelem kultusza a Balogvölgyében
A tízéves évfordulóra rendezett ünnepség megnyitójában Homoly Erzsébet, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének elnöke elmondta, egy-egy ünnepi összejövetel a visszapillantás mellett megmutatja a továbbvezető utat is. Szervezetük tíz évvel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem zászlaja alá gyűlt. Civil tömörülésként ugyan újat alakítottak, de a vidéken a Rákóczi kultusz továbbvitelét élénkítették fel. Zászlóvivőket választottak, s a gömöri nehéz göröngyös úton elindultak, hogy a Balogvölgyében küzdjenek a magyar megmaradás érdekében.
A Rákóczi Szövetség hivatalos feladatai és tevékenysége közé tartozik a nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a kulturális tevékenység; a kulturális örökség megóvása; a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; az együttműködés, kapcsolattartás hasonló szervezetekkel; a küzdés az erőszakos asszimilációs törekvések ellen; a nemzeti hagyományaink megőrzése s nem utolsó sorban a magyarságtudat megerősítése. Ehhez kapcsolódva a balogvölgyi szervezet ez irányban széleskörű tevékenységet fejt ki, melyről Pósa Dénes, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének az alelnöke vetített képekkel számolt be. Kifejtette, hogy a balogvölgyi helyi szervezet számára mindemellett nagyon fontos cél és feladat a nagyságos fejedelem emlékének az őrzése, hírének az öregbítése, történelmi jelentőségének a bemutatása. A szervezet ezért II. Rákóczi Ferenc nyomában emléktúrákat szervez Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, hogy megismerjék az emlékhelyeket. Borsiban Balogvölgyi emlékfát is ültettek, ahová évente legalább egyszer ellátogatnak. Emellett rendszeresen részt vesznek a környék március 15-i, október 6-i megemlékezésein, s tisztelegnek a helyi hősök előtt.
Kun Ferencz ünnepi beszédében elmondta, hogy az ember a közösségi életében igazodási pontokat keres, így alakult 21 évvel ezelőtt Budapesten a Rákóczi Szövetség felvéve II. Rákóczi Ferenc nevét. Megjegyezte, hogy jól választottak, mely abból is látszik, hogy ma is ebben a sérülékeny magyar-szlovák viszonyban Rákóczi történelmi jelentősége és személye a szlovákság körében is elfogadott. A magyar történelem olyan alakját választották, aki nagy élete során olyan helyzetbe került, hogy egymillió hold birtokról mondott le, azért, hogy nem adja fel magát, az elveit, a haza gondolatát. Ez a Rákóczi-gesztus a mai világban, amikor minden az anyagiasságról szól, mindent meghalad. „A helyi szervezet megalapítása, ez a választás családiassá tette a Balogvölgyében Rákóczi nevét is” – nyilatkozta Kun Ferencz.
Emlékezetes alkotótáborok és alkotópályázatok
Az elmúlt tíz évben az egyik legkomolyabb feladat az éves nyári Alkotótáborok megszervezése volt. Egyhetes sátortáborokról volt szó, olykor akár 60 gyerekkel is, sokszor az erdő mélyén. Időközben a gyerekek felnőttek, utánpótlás és az anyagi nehézségek hiányában a táborokat már nem szervezik, de máig ható hozadéka van. Szép emlékként élnek a résztvevőkben a civilizációtól távoli hetek, ahol ismereteiket gyarapították a természetről, a hagyományaikról, a régi világ mesterségeiről, kézművességekről.
Kun Ferencz a Rákóczi Szövetség tisztségviselőjeként minden alkotótábor vendége lehetett, ő is megtapasztalta, hogy mit jelentett ezeknek a gyerekeknek ez a tábori lét. „Ahogy ezeket az alkotótáborokat a balogvölgyiek megszervezték, évről-évre tátott szájjal néztem. S hogy ne én bizonygassam, hogy van-e hozadéka? Tavaly Esztergomban voltunk, ahol kárpátaljai gyerekeket nyaraltattunk. A szervezésben a nyitrai főiskolások voltak a segítségünkre, akik között kiderült, hogy ott volt egy bátkai egykori alkotótáboros lány is, aki a velem való újra találkozás alkalmával érzelmesen elmondta nekem, hogy mennyi sokat jelentettek nekik ezek a táborok” – mesélte el Kun Ferencz.
A táborokban készült alkotásokat különböző kiállításokon lehetett megtekintetni. A későbbi években a szervezet elkezdte rendszeresen kiírni az Alkotópályázatokat. Minden évben más-más témakörben, így az iskolások megmintázhatták II. Rákóczi Ferenc, Bocskai István, Pósa Lajos, Czinka Panna vagy idén Thököly Imre alakját.
Értékmentő kiadói tevékenység
A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete karöltve a Bástya Egyesülettel kiadói tevékenységet is folytat. Egyik legfőbb feladatuknak Pósa Lajosnak, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjének az újraélesztésében való segédkezést választották. Minden esztendőben magas színvonalú, irodalmat népszerűsítő Anyák napi ünnepséget szerveznek Nemesradnóton. „A hazafias gyermeknevelésnek nem éltük már divatját, s úgy mondhatom, alig-alig volt Pósa Lajosról közlés. A helyi szervezet is újra térképre tette Pósa Lajost. Volt szerencsém foglalkozni gyermekirodalommal, s mondhatom, hogy a múlt gyermekirodalmának két jelentős alakja felvidéki. Pár hete Párkányban tartottam előadást Pósa Lajos egykori munkatársáról, barátjáról éppen Sebők Zsigmondról, aki párkánynánai születésű volt. Engedjék meg, hogy itt a felvidéki büszkeséget előhívjam” – mondta Kun Ferencz az ünnepségen a helyi szervezet kiadói tevékenységéhez kapcsolódva. Hozzátette: „Egyikük sincs igazán benne a köztudatban, ezért erről az áldásos munkáról, amit a balogvölgyi helyi szervezet felvállalt és tesz ez ügyben, a legnagyobb elismeréssel tudok szólni” – nyilatkozta Kun Ferencz.
2010-ben jelent meg a gondozásukban Pósa Lajos: A hazáért című verseskötet, s Homoly Erzsébet: Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár második bővített kiadványa, melyet először 2008 tavaszán adtak ki. 2006-ban megjelentették Koós István: Nagybalogi tragédiák, 2004-ben Vörös Ilona: Nevelésről mindenkinek című könyveit. Szintén 2004 tavaszán jelent meg Pál Dénes: Nagybalog múltja és hagyományai című könyve, melyet idén, a szervezet fennállásának 10. évfordulójára újra kiadtak.
Pál Dénes helytörténeti gyűjtőmunkája évtizedek óta folyt, s most újra könyvet öltött. Az ünnepségen került bemutatásra a Balogvölgy múltja és hagyományai című kiadvány, mely a Nagybalog múltja és hagyományai 2004-ben megjelent könyv bővített kiadása. Összegzi a Balogvölgy – azaz a 15 település rövid történelmét, hagyományait, szokásait. Emléket állít a jeles szülötteknek, történelmi jelentőségű eseményeknek, számba veszi a műemlékeket, templomokat, végig kíséri népszokásainkat a csecsemőkortól a temetésig, babonákkal, szólásokkal, anekdotákkal fűszerezve; kitér a vidéken megtalálható gyógynövényekre, feltárja a régi ételek receptjeit. A könyvet Homoly Erzsébet sorozatszerkesztő mutatta be, majd Pál Dénes a könyv szerzője mondott köszönetet a támogatóknak, s elmesélt pár a könyvben található anekdotát, mely jó kedvre derítette a vendégeket.
A könyv kiadásáért háláját fejezte ki a szerzőnek és a szerkesztőnek a Csemadok Nagybalogi Alapszervezete nevében Pál Csaba. Nagybalog község képviselő-testülete nevében Ibos Emese és Elek Béla képviselők köszönték meg Pál Dénes munkáját.
Balogvölgy tanító nénije és tanító bácsija
A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetével és Szivárvány Énekkarral mindannyijuk nagy örömére együtt ünnepelt Tamás Aladárné Szűcs Ilona, azaz Balogvölgy tanító nénije, aki az utóbbi hetekben bátor kiállása, s magyarságának büszke vállalása elismeréséül több kitüntetésben, díjban is részesült, melyhez itt is hálás szívvel gratuláltak. Ilonka nénit, mint Balogvölgy tanító nénijét kérték fel, hogy legyen a frissen megjelent könyv keresztanyja. Ilonka néni elmondta, hogy sok mindent csinált már, de könyvet még nem keresztelt. Örömét fejezte ki, hogy egykori nagyon kedves kollégájának gyűjtőmunkája könyvben is megjelent.
Homoly Erzsébet, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének elnöke elmondta, hogy Balogvölgyének sok pedagógus-lámpása volt, akik az iskolákban egyengették a jövő generáció útjait. Tanítottak, okítottak, neveltek. „A falusi tanító a közösség összetartásáért felelt, s ráhárult a magyarság megmaradásának a kérdése is. Ezen felelősséggel a vállukon szeretettel tanítottak bennünket. Tamás Ilonka néni egy-egy családon belül több generációt is taníthatott. A Balogvölgy tanító nénijeként emlegetjük őt, de ezen az ünnepi alkalmon a szervezetünk hivatalosan is kinevezte Balogvölgy tanító nénijévé. Úgy gondoltuk, ha van tanító nénink, akkor a mai naptól hivatalosan legyen tanító bácsink is. Így a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete hivatalosan is Pál Dénest Balogvölgy tanító bácsijának nevezte ki” – nyilatkozta Homoly Erzsébet, aki a Rákóczi Szövetség képviseletében Kun Ferenczet kérte meg, hogy adja át az ezt tanúsító emléklapot.
A széles Balogvölgy s a jubiláló szervezet köszöntése
Az ünneplőknek becses ez a vidék. Pósa Dénes beszámolójában is Móra Ferencet idézte, aki nagy tisztelője és barátja volt a nemesradnóti származású Pósa Lajosnak. Móra így írt a Balogvölgyéről: „A többi világot az angyalaival együtt teremtette az Úristen, de a Balog-völgyét a maga kezével szabta ki jókedvében, édes délutáni álom után”. Pósa Dénes hozzáfűzte: „Valóban idilli gondolatok ezek, s mi, akik itt élünk, látjuk a másik oldalát is. Nem is most íródtak ezek a sorok, s azóta már nagyon sok víz lefolyt a Balogon, talán a helyzet mára már szomorúbb is, de úgy gondolom, hogy minden küszködés és nehézség ellenére, mi is nagyra tudjuk értékelni ennek a völgynek a szépségeit, s megpróbáljuk minden erőnkkel megóvni és tovább vinni az értékeit” – nyilatkozta az alelnök.
A szervezet a Balogvölgy 15 településével, azaz Perjésével, Balogpádárral, Nagybaloggal, Uzapanyittal, Balogtamásival, Bátkával, Rakottyással, Dúlházával, Zsíppel, Balogújfaluval, Nemesradnóttal, Cakóval, Balogiványival, Zádorházával és Rimaszéccsel igyekszik tartani a kapcsolatot, s tagságát is ezen falvak polgárai ill. a hozzájuk csatlakozók alkotják. Az ünnepi alkalmon a 2012-ben Budapesten is aktív tagként jegyzett tagok közül Bán Csilla, gazdasági vezető, Bene Judit, Gecse Aladár, Gyurán Budai Ágnes, Homoly Erzsébet, elnök, Homoly Klára, Homoly Mária, Koós István, Molnár Jolán, Pál Dénes, Pál Erzsébet, Pál Mária, Pásztor László, Pósa Dénes, alelnök és Pósa László ünnepélyesen is aláírt a község Emlékkönyvébe.
Tíz évvel ezelőtt a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének alakuló összejövetelét Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnöke nyitotta meg. Az elmúlt időben társaival, s Lukács Ferenc pénzügyi titkárral gyakori vendégeik voltak a rendezvényeknek, biztatták és támogatták a helyi szervezetet. A tíz éves évfordulón is ők köszöntötték a Rákóczi Szövetség részéről a helyi szervezetet. Kun Ferencz elmondta, hogy ez a szervezet hű maradt az anyanyelvhez, a tájisághoz, a vidékiességhez, a magyarsághoz. „Ők ezekhez az értékekhez adtak a köznek a mindennapos énjükből, megtették azt, amit a Balogvölgyért, Gömörért megtehetnek. Hűek voltak, s ahogy ismerem őket, hűek is maradnak” – nyilatkozta Kun Ferencz.
A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetét a Rákóczi Szövetségen kívül köszöntötte a Csemadok Nagybalogi Alapszervezete nevében Pál Csaba, a nagybalogi Szivárvány Énekkar nevében Pecsők Éva, Uzapanyit polgármestere, Babik Péter és a nagybalogi Kerecsen Motoros Egyesület kapitánya, Tóth László.
Az ünnepség közös ünnepi alkalom volt a Szivárvány Énekkarral, ahol meg ünnepelték a énekkar fennállásának szintén 10. évfordulóját is, melyről külön cikkünkben számoltunk be. Az énekkar a népdalok, énekek mellett egyházi dalokat is énekel, szolgál temetéseken, esküvőkön egyéb egyházi alkalmakon, kórustalálkozókon. Az egyházi énekek csokrában hallhattuk a Hálát adok uram, Emlékezz vissza az útra, Mint szarvas és az Új szövetséged elfogadom című dicséreteket. Az ünnepség hivatalos könyv keresztelője előtt pedig népdalcsokorral örvendeztették meg közönségéküket. Előadták a Megérett a fehér szőlő, Piros alma, A balogi, a balogi templom tetejére, Amíg hozzád jártam, Szagos a rozmaring és a Fekete faluba című népdalokat, s az est folyamán többször is dalra s még táncra is perdültek.
A remek hangulathoz a pohárköszöntőnél Csúr Tibor, a község polgármestere és Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulasszonya, Czimbalmosné Molnár Éva kívánt jó kedvet, s vidám ünneplést. Czimbalmosné nagy szeretettel és őszinte megbecsüléssel köszöntötte a résztvevőket. Így fogalmazott: „Számomra egy óriási ünnep. Az ilyen találkozás mindig a magyarság megmaradásának az ünnepe. Én nagyon büszke vagyok, hogy itt lehetek.” Gratulált a szervezetek működéséhez, azt kívánta, hogy továbbra is maradjon meg a vidéken a magyar szó, s eredményesen tudják megőrizni nyelvüket és kultúrájukat. A főkonzulasszony nagy-nagy szeretettel köszöntötte Ilonka nénit, s megjegyezte, hogy azon túl, hogy Balogvölgy tanító nénije, mióta átvette Magyarország a Magyar Becsületrendet, Ilonka néni a magyar nemzet tanító nénije lett.
Csúr Tibor, Nagybalog polgármestere örömét fejezte ki a többszörös ünnep alkalmából, s reményének adott hangot, hogy a határok valóban megszűnnek. „A régi múlt kezd visszajönni, az összefonódás, az összetartozás egyre erősebb” – fejtette ki.
További fényképek a Képgalériában tekinthetők meg.
Homoly E., Felvidék.ma
