Virágkötő versenyt rendeztek a Karvai Szakközépiskolában, amely jövőre ünnepli megalapításának 6o. évfordulóját.
A hároméves szakács-, virágkötő-, berendező- és asztalos szak mellett négyéves, érettségivel végződő kerttervező-kertépítő szak is nyílik. A szakosítók közül a kertészet, a vállalkozás a szakmákban, illetve a közétkeztetés szak közül lehet választani. Az iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a szakmaiság minősége mellett a gyakorlati képzésre is. A szakácsok például az első két évben az iskola konyhájában sajátítják el a szakma fortélyait, de harmadikosként már a vendéglátó létesítményekbe kerülnek.
Népszerű a virágkötő-berendező szak. A diákok kiváló helyezéseket érnek el nemcsak hazai, de nemzetközi versenyeken is. Az asztalosaik már külső megbízásokat is vállalnak. A bevételt üzemeltetésre és fejlesztésre fordítják.
Az iskola a közeljövőben virágkötő szakon szeretné bevezetni a felnőttképzést is. Az iskola Pro Schola et inventata Polgári Társulásának célja a pályázatfigyelés mellett elsősorban a hátrányos helyzetű diákok támogatása.
Az iskola november ismét megrendezte a nyílt napokat és az advent jegyében az alapiskola tanulói számára virágkötő versenyt rendezett.
A versenykiírás értelmében a háromfős csapatoknak az adventi koszorú mellett száraz virágból asztaldíszt is kellett készíteniük.
Mielőtt a háromtagú szakmai zsűri – Varga Ingrid, Baán Szabó Ilona és Mikóczi Alajos – kihirdették volna a kötészeti verseny végeredményét, útmutatóul szóltak a karácsonyi kötészet változatosságáról és a négy adventi gyertya jelentőségéről. „Két-három évtizeddel ezelőtt még ritkaságszámba ment hazánkban, ha valahol kigyulladtak az adventi gyertyák. Pedig német földön már az 1880-as évek közepe óta ismert dolog az adventkoszorú. Johann Heinrich Wichern több árvaházat hozott létre hazájában, és az árvaházakban szokássá tette, hogy az adventi időszakban a napi istentiszteleten mindig eggyel több gyertyát gyújtottak meg a hatalmas, fából készült csilláron. Így, az egyre erősödő világossággal várták decemberben a karácsonykor eljövendő „világ világosságát”. Néhány évvel később már nagyon sokfelé cselekedek hasonlóképpen, de idővel a huszonnégy gyertyát felváltotta a heteket jelképező négy gyertya, amiket csillár helyett fenyőágakból font koszorúra tettek.
De miért éppen koszorúra? Valószínűleg eredetileg pogány hiedelmek miatt, de ez a jelkép számunkra már mást jelenthet. Hogy mit? Mit jelent az adventkoszorú, és mire emlékeztetnek a sorban meggyújtott gyertyák? Vegyük hát sorra!
A koszorú körének nincs eleje sem vége, tehát végtelen. Ez Isten végtelenségére, örökkévalóságára mutat rá. Arra, hogy Isten mindig volt és mindig lesz, és uralma és szeretete örökké tart. Erre az állandóságra emlékeztet az örökzöld is, amiből a koszorút kötjük általában.
Ha már kész a koszorú, és fel is díszítettük, akkor hétről hétre, advent vasárnapjain meg lehet gyújtani a gyertyákat. Ezek a gyertyák is beszélnek, de mit is mondanak?
Az első gyertya meggyújtásakor végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Hangzik ma is, utólag ez az örömhír: hogy úgy szereti Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János evangéliuma, 3. fejezet).
A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust.
A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította. Eljött a világ világossága, és a sötétségből szabadulást hozott mindannyiunknak. Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása.
Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony: boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet” – mondta Mikóczy Alajos gyakorlati igazgató-helyettes.
Bármelyik, szépen kivitelezett formát is választjuk, az egész karácsonyi időszakban kellemes látványt, üde színfoltot jelent, még a gyertya fénye is szebben világít egy ilyen kompozícióban. Vigyázzunk, hogy az összkép sohase legyen rendezetlen. A befejező igazításnál arra törekedjünk, hogy a különböző rálátásokból is a legjobban érvényesüljön karácsonyi díszünk. A lényeg, emeljük a Karácsony szeretetteljes fényét kötészeti kompozíciónkkal. A formakialakítás és a növény használt széles lehetőségét kínálja a virágkötőknek a karácsonyi ünnepkör. A karácsonyi virágkötészet színhasználatában a sárga, fehér, piros- a fény; az arany az ünnepélyesség, ezüst a boldogság, ártatlanság színei.
Mivel a virágot szerető és virággal bánó emberek számára a csokrok is szemet gyönyörködtető látvány nyújtanak, fel kell ismerni, hogy épp olyan esztétikai látvány manapság egy száraz virágokból készült dísz, csokor, hisz a kompozíció összehatása, ami igazán számít. A száraz virágokkal sem kell másképpen bánni, mint a frissekkel. A virágkötészet törvényei a szárazvirág-kötészetben is érvényesülnek. A száraz virágból készült kötészeti termékek elkészítését technikailag a kötés, a tűzés, a ragasztás segíti megfelelő segédanyagok alkalmazásával. A száraz kötészeti célra termesztett egy nyári és évelő növények alapanyagként dolgozhatók fel. A legegyszerűbben elkészíthető szárazvirág-kötészeti készítmények a csokrok.
A versenyben 12 alapiskola 34 tanulója vett részt. A száraz virágokból készült asztali dísz kategóriájának győztese Sándor Lajos (Dunamocs), második Cucor Enikő (Marcelháza), harmadik Imrecze Bettina ( Méhi).
Az adventi koszorú kategúriájanak idei győztese Oszlík Kinga ( Érsekkéty), második Szegi Viktória ( Marcelháza), míg a harmadik helyen Havrancsík Eszter (Komárom, Eötvös utcai AI).
Az iskola igazgatója, Varga Péter által felájánlott különdíjat Fűri Friderika ( Gúta, II. Rákóczi Ferenc AI) kapta.
Az adventi kötészeti verseny olyan ismereteket adott a résztvevőknek, mely megalapozza az esztétikum felismerését, az azok iránti érdeklődést. Hangsúlyt fektetett a kézművesség, a kreatív alkotó tevékenység szerepének gyakorlatban történő alkalmazására, értékeinek fontosságára.
Miriák Ferenc
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/12/36846a.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36846b.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36846c.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36846d.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/12/36846e.jpg” width=”150″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
Képek:1. Balról az iskola igazgatója és a zsűri tagjai az eredményhirdetésen / 2. A versenyben 12 alapiskola 34 tanulója vett részt / 3. A száraz virágokból készült asztali dísz kategóriájának győztese Sándor Lajos (Dunamocs), második Cucor Enikő (Marcelháza – balra),harmadik Imrecze Bettina ( Méhi). / 4. Az adventi koszorú kategóriájának idei győztese Oszlík Kinga ( Érsekkéty), második Szegi Viktória ( Marcelháza -jobbra), míg a harmadik helyen Havrancsík Eszter (Komárom, Eötvös utcai iskola / 5. Az iskola igazgatója, Varga Péter által felajánlott különdíját Fűri Friderika ( Gúta, II. Rákóczi Ferenc AI) kapta. – A szerző felvételei
