Az elmúlt héten a strasbourgi plenáris ülésen az unió gazdasági-szociális helyzetének javítására törekvő programokat vitatott meg az Európai Parlament.
Többek között a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről is döntöttek az EP-ben. A 2008-as gazdasági válság következtében sajnos több vállalat és munkavállaló nem tudta megtartani versenyképességét, 2011-ig 6,4 millió munkahely szűnt meg főleg az építési és feldolgozó ágazatokban. Ez a tény arra készteti a vállalatokat, hogy szerkezetátalakítással alkalmazkodjanak a változásokhoz. Sajnos, a szerkezetátalakítás a gyakorlatban a legtöbb munkáltatónál az alkalmazotti létszámcsökkentéséhez vezet. Sok esetben kölcsönös konzultáció, megállapodás nélkül, és jellemzően a fiatal és idős munkavállalói korosztályok válnak a létszámcsökkentés célpontjává.
Az Európai Parlament véleménye az, hogy a tervezett átalakításról kezdetektől fogva tájékoztatni kellene a munkavállalókat, hogy világos képük legyen a munkáltató helyzetéről. A kellő időben nyújtott tájékoztatás és konzultáción alapuló együttműködés egyszerre szolgálhatja a vállalatok versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint a munkavállalók érdekeinek védelmét. Közös cél a versenyképesség és munkahelyek megőrzése. Az előrelátó szerkezetátalakítási stratégiák minimalizálhatják a tömeges létszámcsökkentést, így elkerülhetővé teszik a szociális konfliktusokat is, különösen akkor, ha az emberi erőforrás áll a vállalatok stratégiai fejlesztésének középpontjában. Az EP arra figyelmeztet, hogy amennyiben felmerül a szerkezetátalakítási igény, a létszámcsökkentést csak valamennyi lehetséges alternatíva mérlegelése és végrehajtása után irányozzák elő. Az uniós alapokból (ERFA és ESZA) ugyanis pénzügyi támogatáshoz juthatnak azok a szerkezet-átalakító vállalatok, amelyek foglalkoztatás-fenntartó intézkedéseket tesznek a munkavállalók megtartása, illetve a változáshoz alkalmazkodása érdekében.
Az EP a városrehabilitációt is a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás kulcsfontosságú tényezőjének tartja. A gazdasági növekedés folyamatosságának megtörése és a gazdasági hanyatlás nagymértékben érinti a városokat is. Növekszik a városlakók munkanélkülisége, a szegénység és a diszkrimináció. Többek között ez indokolja, hogy városaink újratervezzék városfejlesztési programjaikat, ezáltal hozzájáruljanak a városok társadalmi és gazdasági fellendítéséhez. Az elavult lakótelepek felújítása, szociális lakások építése, a mobilitás és a parkolási rendszer fejlesztése, a hulladékkezelés, a zöld területek, városi parkok növelése, a vonzó lakókörnyezet megvalósítása a gazdasági növekedés elősegítőjévé válhat. Persze figyelembe kell venni az egyedi vonásokat, forrásokat, a kulturális és gazdasági adottságokat, hagyományainkat, történelmünket. A helyi fejlődés modellje erős eleme lehet a kohéziós politikának, mely által jobb döntések, hatásosabb és gazdaságilag hatékonyabb intézkedések hozhatók meg, kihasználva a helyi lakosság szakértelmét és motivációját. A demográfiai változások, a népesség elöregedése, a lakosságszám csökkenése is kihívás a városok számára. A gazdasági hanyatlás következtében sokan kiszorulnak a munkaerőpiacról. Ezért is fontos a városok rehabilitációjának és regenerációjának előmozdítása, mely lehetőséget teremt a gazdasági fejlődésre, munkahelyek teremtésére, párhuzamosan a városok környezeti problémáinak kezelésére, vonzóbb élettérré tételére.
Az EP döntött az ifjúsági garanciaprogramok bevezetésének támogatásáról is minden tagállamban. Úgy látja, e támogatásokkal elkerülhetnénk azt, hogy a fiatal generáció többsége kiszoruljon a munkaerőpiacról. Európa gazdasági jövője szempontjából is fontos, hogy az ifjúság megkapja az esélyt a munkavégzésre. 2012 novemberében az EUROSTAT adatai szerint az Európai Unióban a 15 – 25 éves korosztályban a munkanélküliek aránya 23,7 százalékos volt. Az ifjúsági garanciaprogram célja, hogy a fiatalok ne maradjanak négy hónapnál tovább munka vagy képzés nélkül, illetve hogy gyakornoki álláshoz jussanak. A program finanszírozásában az EU a Szociális Alap révén vállal szerepet.
Mészáros Alajos EP-képviselő, MKP
