39497

A Beatrice híres dalában – Utálom az egész 20. századot – még 16 millióról van szó. Sokan emlékezünk néhai Antall József miniszterelnökünk híres szavaira: „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”. Ma viszont, ha még élne, nem lehetne… 

Kocsis Károly és Hodosi Eszter „Magyarok a határainkon túl” c. könyve szerint 1980-ban még a magyarok száma az optimista becslések szerint valóban elérte a 15 milliót, ebből Európában élt 14,1 millió (a Kárpát-medencében 13,6 millió) és a világ egyéb helyein pedig 900 ezer.

Jött a rendszerváltozás, majd a hivatalos népszámlálások, kiderült, ezek az optimista becslések nem is voltak túl messze a valóságtól, mert 1991-ben még a nemzetiségi adatokat tekintve is 13 millió magyar élt a Kárpát-medencében. Eltelt ismét 20 év, 2011-ben már csak  10,4 millió.

Kárpát-medence
1991
%
 
2011
 
%
 
20 évnyi különbség
 
Fogyás (%)
Magyarország
10 222 529 
79,10
 
8 314 029
 
79,61
 
-1 908 500
 
18,67
Erdély
1 598 938
12,37
 
1 238 000
 
11,85
 
-360 938
 
22,57
Felvidék
566 471
4,39
 
459 000
 
4,39
 
107 741
 
19,01
Délvidék
340 946
2,64
 
251 000
 
2,40
 
-89 946
 
26,38
Kárpátalja
155 711
1,2
 
152 000
 
1,46
 
-3711
 
2,38
Burgerland
6 500
0,05
 
10 000
 
0,10
 
3500
 
 
Horvátország
22 355
0,17
 
14 000
 
0,13
 
-8 355
 
37,16
Szlovénia
8 499
0,07
 
4 000
 
0,04
 
-4 499
 
52,94
ÖSSZES 
12 924 210
100
 
10 444 040
 
100
 
-2 480 122
 
19,19

Nézzük a fenti táblázatot . Néhány tényszerű adat sokak számára meglepő lehet.
Megjegyzés: a táblázatban az „egyszerűsítés kedvéért” Erdélynél és Délvidék esetében az egész Románia, illetve Szerbia magyarságának létszámát tüntettük fel. Burgerland és Szlovénia esetében egyelőre kénytelenek voltunk a becsült adatokra hagyatkozni. Az elcsatolt országrészekben élő magyarok számát 2011-ben ezrekre kerekítve adtuk meg.

1.  Magyarország államhatárain belül körülbelül hasonló a magyarság fogyásának az aránya, mint az elcsatolt országrészek esetében. Most és 20 évvel ezelőtt is a Magyarországon élő magyarok 79-80%-át adták Kárpát-medence magyarságának. Húsz év alatt csaknem kétmillió magyarral lett kevesebb Magyarországon!!
2.  A felvidéki magyarság fogyása, a gyakran hangoztatott több mint százezer fő, alig különbözik a magyarországi fogyatkozás arányától. A magyarországi magyarok 18,67 %-kal lettek kevesebben, a Felvidéken 19,01 %-kal.  Ennél „rosszabbul jártak” az erdélyi, illetve a délvidéki magyarok, akik több mint 20 százalékkal fogyatkoztak.
   
Az optimisták „mentsvára”:  a határok átjárhatósága miatt, vagy annak köszönhetően, a jobb megélhetés reményében sokan mentek „Nyugatra” dolgozni/élni, így a Kárpát-medencében csaknem kétmillióval csökkent a magyarok száma, de a világ többi részén akár egymillióval is emelkedhetett. Ők kimaradtak a népszámlálásokból.
Az érem másik oldala, hogy az utóbbi két évtizedben külföldre települt magyarok döntő része aligha tér vissza hazájába, néhány generáció alatt pedig az asszimiláció teljesen felmorzsolja őket.
Nem számmal mérik egy-egy közösség erejét – halljuk gyakran. Akár a legendás egri várkapitányunknak, Dobó Istvánnak tulajdonított szavakba is kapaszkodhatnánk: „„Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl”. Vagy, ahogy Schuster Lóránt (P.Mobil) nemrég Somorján mondta, aki nem akar magyar lenni, ne legyen! Tehetnénk – ha volna idő, az adatok tükrében azonban az össznemzeti  cselekvésnek és gondolkodásnak  megkérdőjelezhetetlen a létjogosultsága. Még ha Brüsszel, Bukarest, Pozsony… háborognak, akkor is.

Oriskó Norbert, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39490,39288″}