40159

A Csehországban élő két, ízig-vérig gömöri hölgy, Farkas Éva és Becske Katalin mesélt életükről és a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségéről.

Becske Katalin pelsőci születésű, Farkas Éva a szilicei fennsíkról, Borzováról származik. Hogy hogyan is kerültek Csehországba? Katalin 1979-ben a prágai orvosi egyetemre jelentkezett, de első éven nem vették fel. Másodszorra sikerült ugyan, de végül nem fejezte be tanulmányait, viszont kint maradt. Farkas Évától is megtudtuk, hogy ő számítástechnikát tanult Prágában. Tanulmányai befejezése után visszaköltözött szüleihez Gömörbe, de itt sajnos nem talált megfelelő munkahelyet és ez kényszerítette arra, hogy 1980-ban visszamenjen Prágába dolgozni. Az akkori ČKD cégnek volt egy hirdetése, hogy számítógéppel irányított megmunkáló gépekhez keresnek programozókat. “Nekem ez volt a szakmám, tehát majdnem azt mondhatnám, hogy ez a hirdetés számomra kihívás volt. Akkor visszajöttem és azóta itt vagyok” – mesélte történetét Éva. Katalin is elmondta, hogy mikor otthagyta az egyetemet az egészségügynél maradt és munka mellett elvégezte a kétéves felépítményi iskolát, mint egészségügyi laboráns és tíz évig a kórházban, a biokémiai osztályon dolgozott.
Csehországban élték meg a rendszerváltást is. 1990 egy új fejezetet jelentett életükben. A 90-es évek elején, azok első napjaiban kapták a hírt, hogy Prágában összejönnek a prágai magyarok és erre az összejövetelre elmentek ők is. Ezután, 1990. február 24-én megalakították a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségét. Mindketten ott voltak a vezetőségben is, ott voltak a kezdetektől és kisebb nagyobb megszakításokkal a mai napig dolgoznak ebben a szövetségben.
Mára már mintegy 22 éves munka van mögöttük a CSMMSZ területén. Szerintük nagyon fontos, hogy az ott élő magyarok ápolhassák a saját kultúrájukat a saját nyelvükön. Ez a fő célja és feladata a CSMMSZ-nek, hogy biztosítsa tagjainak ezt a lehetőséget. Ebből születnek a különböző rendezvényeik és a rendezvények színvonala, gyakorlatiassága attól függ, hogy mennyi támogatást kapnak, mennyi pénzzel gazdálkodhatnak és mit biztosíthatnak. Sok gyönyörű gondolat megterem az ember fejében, de sajnos nem mindent lehet megvalósítani – mondták. De ennek ellenére nagyon sok szép és színvonalas műsort rendeztek már Prágában. Pl. Katalin kezdeményezésére alakult ki egy nagyon jelentős program az ott élő magyarok részére – a művelődési tábor.
A szövetség tagjai inkább az idősebb korosztály. A 90-es években, amikor alakultak, még mindnyájan 22 évvel fiatalabbak voltak; most 50-60 sőt 70 éves a tagság zöme. Hogy kit miért, vagy hogyan hozott ide a sors szerintük ezt nehéz megmondani. Valaki tanulni ment oda, ott ment férjhez, vagy ott nősült, valaki munka után jött. Nagyon érdekes és különböző sorsokkal találkoztak. Vannak értelmiségiek, sok a főiskolát, egyetemet végzett tagjuk, de vannak egyszerű munkás emberek is.
A művelődési táborról elhangzott, hogy Katalin 1996-tól volt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének szervezőtitkára, és ebből a funkcióból adódóan sokat utazott, járta az országot, eljárt az egyes alapszervezetek rendezvényeire. Ennek köszönhetően nagyon sok emberrel megismerkedett. Ezáltal olyan gondolata támadt, hogy milyen jó lenne, ha ezek a Csehország különböző részein élő emberek kölcsönösen megismerhetnék egymást. Gondolta, hogy ennek kapcsán jó lenne egy csehországi magyarok találkozóját szervezni, erről beszélgettek, nagyon jó ötletnek tartották és abban állapodtak meg, hogy ha már együtt lesznek, találkoznak, akkor művelődjenek is. Így szervezték meg 1999 nyarán az első művelődési tábort. Mint elmondták, ennek a szervezésében nagyon sok segítséget kaptak Pogány Erzsébet asszonytól, aki akkor a Magyarok Világszövetségében dolgozott Budapesten. Ő volt az, aki segítette a kezdeményezésüket, így kezdődött ez 15 évvel ezelőtt – idézték fel.
Arra a kérdésre, hogy ezek a táborok mindig egy helyen vannak-e vagy változtatják a helyszíneket – elmondták, hogy változtatják a helyszínt, most már a negyedik vagy ötödik helyen vannak. Pár éven keresztül egy helyen vannak, aztán ha találnak jobb, megfelelőbb helyet, akkor oda is elmennek. Ezeken az összejöveteleken vannak gyerekek is meg felnőttek is. Gyerekeknek is és a felnőtteknek biztosítottak előadásokat.
Általában péntek délutántól vasárnap délutánig tart egy ilyen tábor. Napközben előadások vannak, esténként szórakozás, jó hangulat. Az egyik legközkedveltebb rendezvénye ennek a szövetségnek. Mindenki nagyon örül, hogy végre találkozhat a prágai az ostravaival, ill. a Csehországban élő magyar a másik itt élő, szintén magyar ismerősével, barátjával. Kb. 80 – 100 ember szokott így összejönni egy ilyen táborozás alkalmával, de voltak már ennél többen is.
Azt is megtudtuk, hogy most készülnek egy újabb táborra. A programot már előkészítették. Ez már a 15. tábor lesz. Lesznek nagyon jó előadások, szórakozási lehetőség, szombaton este pedig álarcosbál. A közeljövőben lesz az országos választmányi gyűlés, ott tervezik a vezetőségnek előadni a tábor programját, hogy hagyják jóvá és ezek után majd az értesítőt, meghívót is szétküldik.
Megtudtuk, hogy a tábor helyszíne idén is Kútyban lesz. Itt most már ötödik alkalommal rendezik a tábort. Ez egy kis falu, de nagyon szép hely. A szálloda előtt van egy halastó. Erdő veszi körül. A tábor programja nem kötelező senkinek. Szabad elhatározása szerint vehet részt az ember az előadáson, vagy ha épp gombázni van kedve, akkor megy az erdőbe gombázni.
Elmondták, hogy vannak visszatérők is, akik szinte minden alkalommal ott voltak a táborban és jó érzés számukra, hogy vannak, akik már januárban azt kérdezik, hogy mikor lesz a tábor. A tábor ideje általában az augusztusi hónap. Idén is augusztus utolsó hetében rendezik, tehát augusztus 30-31 és szeptember 1-je.
Becske Katalin, aki jelenleg Csehországban egy kis grafikai stúdióban dolgozik, könyvel és Farkas Éva, aki 2012–től a CSMMSZ szervezőtitkára a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének vezetőségi tagjai. A szervezet honlapja ITT>>> érhető el.

A beszélgetés a Pátria rádió Kaleidoszkóp című műsorában 2013. június 8-án, majd a műsor ismétlésében június 11-én hangzott el.

Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39293,38524,32108,38549″}